Málnanemesítés a világban
A közelmúltban bogyósgyümölcs-tanácskozáson volt lehetőségem részt venni Lengyelországban, az ott elhangzottak összefoglalására kértek fel a pölöskei szakmai nap szervezői (a Kertészet és Szőlészet olvasói számára már korábban összeállított több részletes beszámolót a témáról Varga László – a szerk.).

Agnieszka Orzeł, a dél-lengyelországi, brzeznai Niwa nemesítő intézmény vezetője vázolta a konferencián a lengyel málnatermesztés fejlődését, kihangsúlyozva, hogy milyen nagy szerepet játszott benne az országban folyó nemesítési munka, amelynek már 45 éves hagyománya van, és jelentős részben Jan Danek nemesítő munkásságához kapcsolódik.
A Skierniewice központú gyümölcstermesztési kutatóintézet a fajtatulajdonosa a lengyel nemzeti fajtajegyzékre felvett hat hagyományos, vesszőn termő (Benefis, Laszka, Przehyba, Radziejowa, Sokolica, Litacz) és nyolc kétszer termő (Poemat, Polonez, Polana, Polesie, Polka, Poranek, Poranna Rosa, Skierka) fajtát. A 2012-ben megalakult Niwa vállalat a régióban első privát gyümölcsnemesítő intézményként fejleszti tovább az előző programokat. Ők a fajtatulajdonosai az újabb Delniwa, Jantar, Husaria, Heban, Promyk, Baron, Magnat, Hrabia, Hetman fajtáknak.
A Polka számos országban lett a sarjon termő (őszi) málnák standard fajtája, s az újabb, már a Niwánál nemesített Delniwa is gyorsan terjed, Lengyelországon kívül a balkáni országokban is nagy lendületet kapott a termesztése. Az előadó kihangsúlyozta, hogy a nemesítési célok között a termesztői és forgalmazói szempontból fontos tulajdonságok mellett nagy hangsúlyt fektetnek az egészséget támogató beltartalmi értékekre (pl. antioxidánsok, C-vitamin, flavonoidok).
A külföldi nemesítési programokból származó fajtákat is tesztelik és használják a lengyel termesztők. Olaszországban a Sant’ Orsola (Lagorai Plus, Vajolet fajták) és a Mattivi Group (Serena, Nives fajták), termelői szervezetek, valamint a Molari szaporítóanyag-termelő vállalkozás (Enrosadira, Easy Star, Easy Rock fajták) is nemesít málnát.
A skót James Hutton Institute és az angol East-Malling NIAB is világszerte ismert málnanemesítő központok. Az első intézménynek köszönhetik a termesztők a „Glen…” fajtákat (nálunk a Glen Ample talán a legismertebb ebből a sorozatból), East Malling nevéhez pedig például az Autumn Amber, Autumn Treasure és Yana fajták kapcsolódnak.

A holland Advanced Berry Breeding (ABB) vállalkozást 2006-ban indították, és azóta fajtáik nagyon jelentőssé váltak, főleg az intenzív, időzített termesztésben. Ezek a Kwanza, Kweli, Imara, Mapema, Shani, az újabbak közül pedig ígéretes a Malajka és a Zawadi. Sikeresek az észak-amerikai programok is az USA Washington és Oregon államaiban, valamint a kanadai Brit Kolumbia nemesítőközpontjaiból a feldolgozóipari termesztés számára értékes fajták kerültek ki.
Az újabb nemesítési célok között hangsúlyos a termőképesség növelése (már 40 t/ha/év is szóba kerül), a kézi szedés hatékonyságának javítása (ezt a gyümölcsméret és a növények struktúrája határozza meg, akár 8-10 kg/munkaóra teljesítmény is lehetséges), és az ipari alapanyag-termesztésnél a gépi szüretre való alkalmasság.
Varga László
Nébih Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály