Július végén, Horvátországban, miután két község területén (Kácsfalu, Bolmány) is megerősítették az afrikai sertéspestis jelenlétét házi állományokban, további két kitörést azonosítottak vaddisznókban, Magyarország déli határaitól mindössze húsz kilométerre, ami már közvetlen járványügyi fenyegetettséget jelent ránk nézve. A romló helyzetre reagálva a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Baranya vármegye területén egy 15 vadgazdálkodási egységet magába foglaló, az ASP szempontjából magas kockázatú terület kijelöléséről döntött. Az Európa-szerte pusztító betegségről és a járványvédelem lehetőségeiről Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvossal beszélgettünk.
Az afrikai sertéspestisvírus nagy ragályozó képességű, s rendkívül ellenálló: kedvező feltételek mellett akár hónapokig is életképes marad.
Kizárólag a disznófélék családjába tartozó fajokra veszélyes, más állatokra vagy a humán szervezetre nincsen – élelmiszer-biztonsági vonatkozásban sem – egészségkárosító hatása. Közvetlen kontaktus útján továbbá ragályfogó tárgyak – például ruházat, járművek stb. – révén fertőz.
Az Európai Unió ASP – kitettsége számottevő: a keleti határt alkotó tagállamok közül, egyedül Finnországban nem regisztráltak még esetet; az észak-déli tengelyen már Svédországtól Görögországig mindenhol kimutatták, de felbukkant Németországban és Lengyelországban is. Magyarországon 2018 óta folyamatosan jelen van, ám – szerencsére – eddig csak vaddisznóknál azonosították, ahhoz azonban, hogy ez így is maradjon, fontos az állategészségügyi előírások maradéktalan betartása minden ágazati szereplő részéről.
A közvetlenül mezőről, friss kaszálásból származó takarmányt csak kilencven napos pihentetést követően lehet biztonságosan etetni a háztáji jószágokkal és feltétlenül úgy kell tárolni, hogy a vadak semmiképpen ne férhessenek hozzá. Amennyiben valaki látogatást tesz a természetben – vadászik, kirándul stb. – a fertőzés elkerülése végett a ruházatát, lábbelijét le kell cserélnie, mielőtt megközelíti a karámokat, ólakat. A moslék etetése tilos, mivel az az afrikai sertéspestis állati eredetű termékek útján is terjedhet. A Nébih weboldaláról ingyenesen letölthető kiadványában a felsoroltakon túl további jó sertéstartási gyakorlatok olvashatóak: a leírt szabályok egyszerűen betarthatóak, mégis sokat lehet tenni velük az állománymentésért/megőrzésért.
Országos szinten az illetékes hatóság természetesen komoly erőfeszítéseket tesz a rizikófaktor csökkentése érdekében: fokozott lépéseket tesznek az illegális állatszállítás felderítésre és a szabálysértések szankcionálására, illetve folyamatosan ellenőrzik a gazdaságok járványvédelmi készültségét. A fertőzött területeken évente legalább két alkalommal látogatják a vágóhidakkal közvetlen kapcsolatban álló gazdaságokat.
Amiatt kiemelt jelentőségű a megelőzés, mivel sem védőoltás, sem hatásos gyógykezelés nincs az afrikai sertéspestis ellen: amennyiben egy gazdaságban kimutatásra kerül, a tulajdonosnak a teljes állomány felszámolásával szükséges számolnia, mivel szeparációval sem kizárható az egészséges és a beteg egyedek közötti átadás eshetősége.
A vaddisznóknál a tetemek mielőbbi megtalálásával és elszállításával, valamint fokozott gyérítéssel mérsékelhető a vírus terjedésének üteme és hatóköre. Az ország mentességének időbeli prognosztizálása szinte lehetetlen feladat: óriási kihívás a vad populációk feltérképezése, nyomon követése ráadásul
Zárásként muszáj leszögezni, hogy más állattartók figyelme sem lankadhat, hiszen nem az ASP jelenti az egyetlen fenyegetést: a kiskérődzőket érintő juh és kecskehimlő Bulgáriában és Romániában ütötte fel a fejét, míg az elsősorban szarvasmarhaféléket megbetegítő bőrcsomósodáskor járványkitörésekről Olaszországban és Franciaországban számoltak be. Az állatbetegségeknek beláthatatlan gazdasági károkat eredményezhetnek, hiszen hatásukra növekedhet – az élőállatokat és az állatokból származó árukat illetően egyaránt – az adott országok importfüggősége, a korlátozások miatt gyengülhet a kereskedelmi pozíciójuk és globálisan emelkedhetnek az élelmiszerárak.
