Érzékszervi vizsgálat
Nagy népszerűségnek örvendett az előadást követően az az érzékszervi vizsgálat, amelyet Dinnyés Ferenc, az MBOSz marketingbizottsági elnöke vezetésével zajlott. Sokan vettek részt rajta, elvégre minden borrendi tag büszke arra, hogy nemcsak ismeri és szereti a bort, hanem tisztában van annak tulajdonságaival is.
Az eseményen a fiatal generáció is bemutatkozott. Sziegl Balázs, a 36 éves hajósi gazdálkodó nemcsak arról híres, hogy organikus borokat készít, de huszonévesen az ország legjobb újborát is magáénak tudhatta. A szakember érzékeny témát boncolgatott: bio, öko, organikus, ami ugyanazt takarja, mégis sokan sokat hisznek róla. Első kénmentes Traminijét 2007-ben készítette el, célja a talaj és a növény természetes immunrendszerének megőrzése, aktiválása volt. Ma 8,5 hektáron, öt dűlőben dolgozik, évi 15-25 ezer palack bort értékesít. Hagyományos fajtákat termeszt, hagyományos művelésmódban. A szűrésnek 2017-ben, a derítésnek 2019-ben mondott búcsút. A kézi művelést helyezik előtérbe, a traktort szinte csak a permetezéshez és sorkaszáláshoz indítják be – a permet náluk csalánból, cickafarkból, mezei zsurlóból, fűzfakéregből, kamillából és egyéb gyógynövényekből készített folyadékot jelent. Borkészítésben is a minimalista szemléletet követi, s a terroirhangsúlyt. Vallja a holisztikus szemléletet. Kezei alatt egyedi ízvilággal rendelkező, élő borok születnek, így nem is lepődtünk meg, amikor elmondta, az éves termés 70 százaléka külföldön talál fogyasztóra, itthon pedig a csúcsgasztronómia jelenti az állandó vevőkört.
Önkéntelenül is felmerül a kérdés, mennyire érzékenyek ezek a borok a szállításra? Sziegl Balázs elmondta, normális esetben a borokat helyben kellene fogyasztani. A szállítás az egyik kritikus pont, de jelen pillanatban hűtőkonténerekben utaznak a Sziegl-borok, aminek a költsége a vevőt terheli.
Szakmai tudással felvértezve vágtunk bele a délvidéki szőlők és borok megismerésébe, majd a helyi pincék válogatott kincseiből kaptunk áttekintést. Igazi csemegének számított az esti pincefalu-bejárás, nem is akárhogyan, a csak erre a vidékre jellemző csettegővel.
Másnap gyalog vágtunk neki, hogy megismerjük a világ legnagyobb összefüggő pincefaluját – vagyis csak egy részét –, ami 24 utcára felfűzött 1250 présházból áll. A Cabernet Borturisztikai Látogatóközpontban kaptunk történelmi visszatekintést. A Duna-menti svábok az 1700-as évek elején érkeztek az elnéptelenedett vidékre. A Kunság legnagyobb dombját hamar belakták, megművelték. A helyiek akkor gazdagodtak meg igazán, amikor Szekszárdot is elérte a filoxéra. Bár 90 százalékban a két borvidéknek azonos a talaja, de Hajóson ezt 20 centiméter vastagon lepelhomok fedi, ami megvédte a növényeket a szőlő-gyökértetűtől.
A pincefalu központjában álló Szent Orbán-szobor kapcsán megtudtuk, hogy Szent Orbán földi maradványai egy pápai rendelet alapján Magyarországon nyugszanak. Továbbá az is kiderült, hogy a nemzet színészének, Törőcsik Marinak is volt itt pincéje.
A szakmai programot két előadás zárta. Szabó Attila, az MBOSz szakmai bizottságának elnöke a hazai és a nemzetközi borpiac kihívásait vázolta a hallgatóságnak, míg Szűcs Zoltán, az MBOSz alelnöke a pezsgőgyártás és pezsgőkultúra alapjaiba engedett bepillantást.
A záróebéd nem is lehetett más, mint a svábok által kedvelt kramira, azaz kolbászos krumplileves, beleszaggatott nokedlival, ami olyan sűrű, hogy megáll benne a kanál.
