Vizsgálatuk során számításba vették a környezeti tényezőket is, azon belül különösen az éghajlati adatokat – úgymint hőmérséklet, szélsebesség és csapadék –, olyan változóként, amely a fertőzések tekintetében előrejelzőnek tekinthető, hogy megértsék a vírusok előfordulási gyakoriságában mutatkozó szezonális mintázatok lehetséges kiváltó okait. Mivel a vírusok a kaptáron belül ürülék útján is terjedhetnek, azt feltételezték, hogy a nagy szélsebesség és a csapadék korlátozza a méhek tisztuló repüléseit, és ezért a méh­családon belül magasabb vírusintenzitással jár, de összességében alacsonyabb előfordulással a családok közötti csökkent átviteli lehetőségek miatt. Azt is feltételezték, hogy a hőmérséklet közvetve pozitívan befolyásolja a vírusintenzitást és -előfordulást, a méh­család egyedszámára és táplálékkereső tevékenységére gyakorolt pozitív hatásokon keresztül.

A vizsgálatok során a kutatók összességében azt találták, hogy az éghajlati változók a kilenc vizsgált vírus közül hat esetében jellemző előrejelzői voltak a vírus intenzitásának vagy előfordulásának, de ezeknek a kapcsolatoknak a jellege nem mindig volt a vártnak megfelelő. Ezzel szemben,

A kapott eredmények szerint a hőmérséklet jellemzően pozitív előrejelzője volt a mintánkénti vírusok teljes számának. Összességében az LSV volt a legelterjedtebb (89 százalék) a vizsgált méh­családokban, és ennek volt méhenként a legnagyobb fertőzési intenzitása. Az ABPV volt a legkevésbé elterjedt vírus 4,7 százalékkal és méhenként a legalacsonyabb fertőzési intenzitással. A kutatók meglepetésére a Varroa atka egyedszámának figyelembevétele nem javította jelentősen a modell illeszkedését egyetlen vírus esetében sem, azaz a vírusok előfordulási gyakorisága nem mutatott jellegzetes összefüggést az atkafertőzés súlyosságával.

Bár az éghajlati változók közötti kapcsolatok jellege ellentmondásos volt, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok egyértelműen, bár gyakran nem a várt módon befolyásolják a vírusok előfordulását vagy gyakoriságát.

A csapadék és a szél (kölcsönhatásban a hőmérséklettel) egyértelműen előre jelezte az ABPV-t, az LSV-t és az SBV-t, mely utóbbira a regionális tényezők (például bizonyos növény közelsége) is nagyobb hatással voltak, mint más vírusokra. A vírust a minták nagy részében (73,6 százalék) kimutatták.

Összességében, bár az éghajlati változók közötti kapcsolatok jellege nem volt következetes, és a kapott adatok a kezdeti feltevéseket nem minden esetben igazolták, a kutatók munkája a kapott jelentős adatmennyiség további felhasználhatóságán túl hozzájárul a környezeti változók méh­vírusokra gyakorolt és mindeddig kevéssé vizsgált lehetséges hatásainak megértéséhez.

A. McAfee és mtsai, Scientific Reports 15, 286 (2025)
Ismertette: Bottlik Imre