Az egyre melegebb és szárazabb éghajlaton a szója termesztése valós lehetőség a szántók hasznosítására, hiszen viszonylag jól viseli az aszályt, a hagyományos szántóföldi kultúráknál kevésbé érzékeny a hőstresszre, és tisztességes, stabilabb jövedelmet ad, hangzott el a Karintia Kft. dél-dunántúli szójanapján. A cég a Boda határában, a Bicsérdi Arany-Mező Zrt. területén beállított kísérleteinek a bemutatására hívta az érdeklődőket. Az augusztus közepén rekkenő hőségben tartott rendezvényen nemcsak a fajtákat ismertették, hanem azt is bemutatták, hogyan befolyásolja a tőszám, illetve a sortávolság a növények fejlődését, és mennyire voltak hatékonyak a különböző gyomirtási kezelések.

Trendfordulóhoz érkeztünk

Egyre nagyobb szükség van könnyebben értékesíthető, olcsóbban és kiszámíthatóbb termésátlagokkal termeszthető és nem utolsósorban kiszámíthatóbb jövedelmezőségű növényre. Az edukációt előtérbe helyező szakmai rendezvényein a Karintia Kft. ezért biztatja a gazdákat, hogy merjenek a szójatermesztésbe fektetni, mivel ez hosszú távon is stabilabb és fenntarthatóbb megoldást kínál, fogalmazott Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője.

Arra is emlékeztetett a szakember, hogy sokan tartották álmodozásnak, megalapozatlannak több mint 10 éve, amikor a Karintia Kft. úgy vélte, a hazai szója vetésterülete belátható időn belül elérheti a 100 ezer hektár. Ma már tudjuk, hogy nem volt túlzó az elképzelésük, sőt, tavaly 111 784 hektár termőterülettel csúcsot döntött a szója. Az elmúlt években előtérbe kerültek a magas terméspotenciálú, korai és igen korai fajták, és a kiváló genetikának, továbbá a kiemelkedő vetőmagminőségnek köszönhetően a Karintia Kft. aktív szereplőjévé vált a hazai, a Mauthner cégcsoportjuk nemesítőházán keresztül pedig az európai szójavetőmag-piacnak. Az elsők közt volt a cég abban is, hogy meggyőzték a gazdákat a nagyobb biztonságot adó, rövidebb tenyészidejű fajták használatáról, valamint a Rhizobium baktériummal oltott vetőmagok előnyeiről.