A szója mellett szól, hogy kalkulációjuk alapján az előző 3 év országos átlagában jövedelmezőbb volt a kukoricánál és napraforgónál is. Ennek egyik oka a szója egy különleges képessége: a nagy tavaszi kultúráknál jobban bírja a magasabb hőmérsékletet. A szója – egy amerikai tanulmány szerint – káros hőmérsékleti küszöbértéke ugyanis 5 C-kal magasabb a kukoricáénál és a napraforgóénál, azaz relatív hőtűrőbb faj, ami versenyelőnyt jelent számára.

Ugyancsak előnye, hogy ha jó a talaj/vetőmag oltása és kedvezőek a körülmények a gümőképződéshez, akkor pótlólagos nitrogén hozzáadása nélkül is termeszthető a szója. Ezt először nyíltan a Karintia Kft. mondta ki itthon az osztrák tapasztalatokra alapozva. Korai érésű fajtákkal pedig a szóját alapvetően nem szükséges szárítani, az 1 hektárra vetített logisztikai költsége is kedvezőbb, ami a jövőben egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni.

Ökológiai gazdálkodásba illeszthető

Közép távon (5 év) további támasza a szója termesztésének az uniós „zöld” szabályozás, még  ha időközben valamelyest enyhítik is az eredeti terveket. Hazánkban  2024-29 között 64 milliárd forintot költünk az ökológiai gazdálkodás ösztönzésére, márpedig a szója az egyik legjobb jövedelmet adó szántóföldi kultúra ökológiai gazdálkodásban is. Nem véletlen, hogy a magyar határ menti ausztriai Őrvidéken a szójaterület felét már így művelik, hiszen ezzel felárat tudnak elérni, a termésátlag pedig még magasabb, mint konvencionális termesztésben.

Ezen felül a szója termesztése ESG (fenntarthatósági kimutatás) szempontból közvetlen tőkepiaci előnyöket jelent, és ez stabilabb hitelképességhez, zöld hitelekhez, és a támogatások jobb hozzáféréséhez vezet.