A tengerszint-emelkedést, óceáni áramlatok megváltozását és a tengeri élővilág tömeges pusztulását jelzik előre a tudósok – írja a Reuters.

A Nature tudományos folyóiratban publikált kutatás korábban nem látott részletességgel mutatja be, hogyan kapcsolódnak össze és erősítik egymást az éghajlatváltozás hatásai az Antarktiszon.

„Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az Antarktisz környezetében gyors, egymásra ható és időnként öngerjesztő változások zajlanak” – fogalmaz a tanulmány.

Természetes határokon túl

A kutatók több évszázadra visszamenő adatokat – megfigyeléseket, jégmintákat, hajónaplókat – elemeztek, és arra jutottak, hogy a tengeri jégtakaró kiterjedése mára jóval a természetes ingadozáson túlra csökkent.

Sőt, a déli sarki jégveszteség gyorsabb és potenciálisan visszafordíthatatlanabb, mint az Északi-sarkon tapasztalt változások – derül ki az eredményekből.

A tanulmány vezető szerzője, Nerilie Abram szerint a jég olvadása számos öngerjesztő folyamatot indít be:

• Kevesebb jég → kevesebb napfény visszaverődése → több hő elnyelődése.
• Ez gyorsítja a antarktiszi áramlatok gyengülését, amely fontos szerepet játszik a globális hő- és tápanyagelosztásban.
• Az olvadás veszélyezteti a császárpingvineket, amelyek a jégen fészkelnek, valamint a krilleket, amelyek a jég alatt táplálkoznak.

Az egyre melegebb felszíni víz csökkenti a fitoplankton mennyiségét, amely óriási mennyiségű szenet von ki a légkörből.

Már nincs mit tenni!

A tanulmány szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése csökkentheti a kockázatokat, de valószínűleg nem képes teljesen megállítani az antarktiszi tengeri jégveszteséget.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az Antarktisz sorsának alakulása az egész bolygó jövőjét befolyásolhatja.