Szerző:
Baklanova Szandra
Változik a klíma, az aszály kapcsán pedig napjainkban már nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem, hogy miként alkalmazkodhatunk hozzá. A vízmegtartás a tájban az egyik legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai, szuverenitásvédelmi kérdéssé vált.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok hangzottak el a hazánk vízgazdálkodási helyzete, vízmegtartási lehetőségei témakörben, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) megrendezett sajtótájékoztatón.

Dr. Gyuricza Csaba, a mezőgazdasági vízgazdálkodáshoz kapcsolódóan átfogó oktatási, kutatási, innovációs tevékenységet végző MATE rektora szerint a 21. század mezőgazdasága, annak sikere, vagy kudarca egy dolgon múlik – a vízkészleteinken, hiszen a víz korlátozottan áll rendelkezésre, miközben a klímaváltozás egyre aggasztóbb következményekkel jár. Nem az a kérdés, hogy lesz-e aszály, hanem az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni, és alkalmazkodási stratégiákat kidolgozni.
Mind a gazdálkodóknak, mind az államnak kiemelt szerepkör jut az alkalmazkodási folyamatokban, melyek számos ponton összekapcsolódnak, és komplex rendszerként kezelhetők.
Szemléletformálásra van szükség
Szemléletformálásra van szükség mind gazdálkodói, mind döntéshozói tekintetben: az egykor bevált agrotechnikai módszerek sablonszerű, ,,megszoktuk” jellegű alkalmazása mára már aligha hoz sikert.
A rektor véleménye szerint a talaj az egyik legjelentősebb víztározó közegünk. Ennek dacára ma Magyarországon többnyire olyan gazdálkodást folytatunk (tisztelet a kivételnek), amely által a talajba kerülő csapadék és nedvesség közel 50%-át elpazaroljuk, pedig a forgatás, szántás nélküli, vagy csökkentett bolygatással működtetett gazdálkodási rendszerek kialakítása kapcsán már rendelkezésre áll a tudásanyag. Hogyha a talajegészség-irányú technológiai lépéseket sikerül megvalósítani, azokat követően lehet érdemben hatékony öntözésfejlesztésről beszélni.
Egyre nő az aszályos évek száma

2015-ben százéves adatsorok függvényében vizsgálták az aszályok alakulását. 2020-ban már az utóbbi 30 év átlagát vették alapul – ezek jellege csapadék és hőmérsékleti viszonyok tekintetében olyan mértékben eltért a százéves átlagtól. Az idei évben viszonyítási alapnak már az utóbbi öt év átlagát tekintették.
Nőtt a párolgás aránya is a talajba való beszivárgás mértékéhez képest. Az aktuális kormányzati ciklusban még 16 olyan operatív program indul majd, amely kimondottan a vízpótlást, vízvisszatartást célozza.