0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 27.

Négy Balatonnyi víz hiányzik a talpunk alól

Az idei nyár időjárása gyakran a 2022-es, történelmi aszályt hozó évet idézte. Az agrárium teljesítményére nézve ez jelentős kockázatokkal jár.

Szerző: 
Baklanova Szandra

Változik a klíma, az aszály kapcsán pedig napjainkban már nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem, hogy miként alkalmazkodhatunk hozzá. A vízmegtartás a tájban az egyik legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai, szuverenitásvédelmi kérdéssé vált.

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok hangzottak el a hazánk vízgazdálkodási helyzete, vízmegtartási lehetőségei témakörben, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) megrendezett sajtótájékoztatón.

Képek forrása: MATE , Dr. Gyuricza Csaba: rektor, MATE

Dr. Gyuricza Csaba, a mezőgazdasági vízgazdálkodáshoz kapcsolódóan átfogó oktatási, kutatási, innovációs tevékenységet végző MATE rektora szerint a 21. század mezőgazdasága, annak sikere, vagy kudarca egy dolgon múlik – a vízkészleteinken, hiszen a víz korlátozottan áll rendelkezésre, miközben a klímaváltozás egyre aggasztóbb következményekkel jár. Nem az a kérdés, hogy lesz-e aszály, hanem az, hogy hogyan tudunk ellene védekezni, és alkalmazkodási stratégiákat kidolgozni.

Mind a gazdálkodóknak, mind az államnak kiemelt szerepkör jut az alkalmazkodási folyamatokban, melyek számos ponton összekapcsolódnak, és komplex rendszerként kezelhetők.

,,Az aszályvédelem sokkal többről szól, mint öntözésről. Öntözésről akkor érdemes beszélnünk, hogyha mindent megtettünk a természetes körülmények között felszínre, talajba kerülő csapadék megőrzésével, a veszteség minimalizálásával kapcsolatban.” – emelte ki Dr. Gyuricza Csaba.

Szemléletformálásra van szükség

Szemléletformálásra van szükség mind gazdálkodói, mind döntéshozói tekintetben: az egykor bevált agrotechnikai módszerek sablonszerű, ,,megszoktuk” jellegű alkalmazása mára már aligha hoz sikert.

A rektor véleménye szerint a talaj az egyik legjelentősebb víztározó közegünk. Ennek dacára ma Magyarországon többnyire olyan gazdálkodást folytatunk (tisztelet a kivételnek), amely által a talajba kerülő csapadék és nedvesség közel 50%-át elpazaroljuk, pedig a forgatás, szántás nélküli, vagy csökkentett bolygatással működtetett gazdálkodási rendszerek kialakítása kapcsán már rendelkezésre áll a tudásanyag. Hogyha a talajegészség-irányú technológiai lépéseket sikerül megvalósítani, azokat követően lehet érdemben hatékony öntözésfejlesztésről beszélni.

Egyre nő az aszályos évek száma

Képek forrása: MATE , Láng István: főigazgató, Országos Vízügyi Főigazgatóság

2015-ben százéves adatsorok függvényében vizsgálták az aszályok alakulását. 2020-ban már az utóbbi 30 év átlagát vették alapul – ezek jellege csapadék és hőmérsékleti viszonyok tekintetében olyan mértékben eltért a százéves átlagtól. Az idei évben viszonyítási alapnak már az utóbbi öt év átlagát tekintették.

A folyómedreink bemélyültek, és megcsapolják a talajvíztestjeinket – hívta fel a figyelmet Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.

Nőtt a párolgás aránya is a talajba való beszivárgás mértékéhez képest. Az aktuális kormányzati ciklusban még 16 olyan operatív program indul majd, amely kimondottan a vízpótlást, vízvisszatartást célozza.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: