0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 28.

Tiltakozás a kanadai struccfarm 400 madarának leölése ellen

Kanadai bíróság engedélyezte 400 strucc levágását madárinfluenza miatt, amit állatvédők és közszereplők hevesen vitatnak.

A bíróság és a hatóság érvei

A háromtagú bírói tanács azonban elutasította a tulajdonosok fellebbezését. A döntés szerint a közegészség és a 6,8 milliárd dolláros kanadai baromfiágazat védelme elsőbbséget élvez.

A CFIA nyilatkozatában hangsúlyozta: a járvány elleni fellépés célja a lakosság és az állatok biztonsága, valamint az 1,75 milliárd dollár értékű baromfi-exportpiac megőrzése.

Fotó: Albrecht FietzPixabay

A hatóságok emlékeztettek, hogy a madárinfluenza gyorsan és agresszíven terjed, ezért a tömeges leölés régóta bevett gyakorlat a járvány megfékezésére. A tiltakozók szerint azonban ezzel értékes genetikai állomány és potenciális tudományos tudás semmisül meg.

Személyes történetek és közösségi összefogás

A farm tulajdonosai és családtagjaik személyes történetekkel próbálták emberközelivé tenni az ügyet. A struccokat név szerint mutatták be – Frank, Lulu vagy Q-Tip –, és azt hangsúlyozták, hogy egyes madarak több mint 30 éve a családhoz tartoznak.

Az interneten indított petíció és közösségi kampány több ezer támogatót gyűjtött, de a bírósági döntést ez sem tudta megváltoztatni.

Frank, Lulu és Q-Tip
Forrás: saveourostriches.com
A tulajdonosok kijelentették: „Nem adjuk fel. Ezek a madarak évtizedeket érdemelnének a napfényben.”

Európai és magyar párhuzamok

strucc
Fotó: Csatlós Norbert/Kistermelők Lapja

Az eset nemcsak Kanadában keltett visszhangot. Európában – köztük Magyarországon – az elmúlt években szintén súlyos következményekkel járt a H5N1 megjelenése. Hazánkban 2023–24-ben több tízezer baromfit kellett leölni, ami jelentős gazdasági károkat és piaci bizonytalanságot okozott a termelőknek.

Az uniós állategészségügyi gyakorlat a kanadaihoz hasonló: azonnali, teljes állományt érintő felszámolás, amelyet a járvány gyors terjedésével indokolnak. Ugyanakkor egyre több szakértő veti fel, hogy szükség lenne célzottabb és tudományos alapú intézkedésekre – például immunitás-vizsgálatokra vagy vakcinázásra –, hogy a jövőben ne minden esetben a tömeges kényszervágás legyen az egyetlen válasz.

Tanulságok és dilemmák

A kanadai struccfarm ügye rávilágít az állategészségügyi politika egyik legnagyobb dilemmájára: miként lehet egyensúlyt találni a közegészség védelme, a gazdasági érdekek és az állatjóléti, illetve tudományos szempontok között.

Miközben a hatóságok a gyors és hatékony járványkezelést helyezik előtérbe, a gazdák és támogatóik a genetikai diverzitás és az innováció elvesztésétől tartanak.

Reményt keltő a magyar galambfajták helyzete

Szenvedtek a növények, szenvednek a méhészek – 2025 méhészeti év összefoglalója

Forrás: magyarmezogazdadag.hu / washingtonpost.com

Magazin ajánló: