0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 28.

A faültetés és az élőhelyek helyreállítása önmagában nem állítja meg a klímaváltozást

Természetes élőhelyek globális helyreállítása esetén is legfeljebb a CO₂-kibocsátás 17%-a lenne megköthető 2100-ig – állapította meg egy szegedi kutatók által kezdeményezett tanulmány. A fő megoldás a kibocsátás gyors csökkentése.

Új módszer tárja fel a Föld szén-dioxid-megkötési potenciálját

A 2022-ben indult kutatás során globális adatbázisokból gyűjtötték össze az adatokat, amelyek segítségével nagy pontossággal meghatározták a Föld jelenlegi felszínborítását. Ennek alapján azonosították azokat a területeket, ahol lehetséges a természetes élőhelyek helyreállítása.

A számítások elvégzéséhez meg kellett állapítani azt is, hogy a különböző élőhelyeknek mekkora a szén-dioxid-megkötési potenciálja, majd saját modellt építettek gépi tanulás alkalmazásával. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy viszonylag egyszerűen és nagy pontossággal meg tudják határozni, hogy a Föld bármely pontján az eredeti élőhely restauráció milyen CO2-megkötési lehetőséget rejt magában.

Fotó: Anna Shvets , pexels.com

„Mivel csekély a valószínűsége annak, hogy a globális élőhely-restauráció rövid vagy középtávon érdemben mérsékelni tudja a klímaváltozást, a politikai döntéshozóknak olyan helyreállítási intézkedéseket kell előtérbe helyezniük, amelyek a veszélyeztetett közösségeket és a biodiverzitást támogatják, ezzel is erősítve a természet és az emberek ellenálló-képességét az éghajlatváltozással szemben.

Történelmileg az ökológiai restauráció felelőssége gyakran a fejlődő országokra hárult, miközben a kibocsátás kompenzálását és a szén-dioxid-megkötést célzó programokat a fejlettebb országok irányítják és határozzák meg.

Nemcsak igazságtalan, hogy azok a közösségek viselik a klímaváltozás megoldásának terhét, akik nem elsősorban felelősek a probléma kialakulásáért, de kutatásunk azt is kimutatta, hogy a szén-dioxid-megkötés szempontjából kiemelten fontos helyreállítási területek jelentős része éppen a globális északi országokban található” – tette hozzá a tanulmány egyik társszerzője, Caroline Lehmann professzor, a Royal Botanic Garden Edinburgh taxonómiai és makroökológiai vezetője.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem sajtóközlemény

Magazin ajánló: