Ezek a hirtelen, intenzív aszályok felgyorsítják a növényzet kiszáradását, növelve az erdőtüzek kockázatát a sérülékeny régiókban. A hirtelen aszályok egyre inkább a klímaváltozással összefüggő egyik legveszélyesebb időjárási szélsőséggé válnak. Néhány hét alatt buja erdőket változtathatnak gyúlékony tűzifává – ahogy azt a 2025. augusztusi pusztító spanyolországi tüzek is mutatták – írja az euronews.com.

A hirtelen aszály egy viszonylag új éghajlati jelenség, amelyet a talajnedvesség és a növényzet gyors és hirtelen csökkenése jellemez nagyon rövid idő alatt. A hagyományos aszályokkal ellentétben, amelyek hónapok vagy akár évek alatt alakulnak ki a tartós csapadékhiány miatt, a hirtelen aszályok sokkal gyorsabban jelennek meg.

Általában akkor keletkeznek, amikor az alacsony csapadékmennyiség rendkívül magas hőmérséklettel – gyakran hőhullámokkal –, valamint erős széllel és a napsugárzás megváltozásával párosul. Ezek az aszályok akár néhány hét alatt is kialakulhatnak. Egy tipikus hirtelen aszály kialakulása 5 és 30 nap közé tehető, és gyakran pusztító hatású, különösen a mezőgazdaságra nézve. Legveszélyesebb tulajdonságuk a gyorsaság: előjel nélkül csapnak le, és hosszan tartó következményekkel járnak.

A jelenség mögött álló fizikai folyamat a gyorsított evapotranszspiráció (párolgás és növényi párologtatás). Amikor extrém hőség párosul csapadékhiánnyal, az atmoszférában nagy a párologtatási igény. A növények gyorsabban „izzadnak” a leveleiken keresztül, vizet veszítenek, amelyet már nem tudnak pótolni a talajból. Ez olyan, mint amikor vizes ruhákat teregetünk ki egy forró napon: a meleg miatt sokkal gyorsabban száradnak, mint normál körülmények között.

A hirtelen aszályok szerepe az erdőtüzekben

A hirtelen aszályok és az erdőtüzek közötti kapcsolat kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy miért voltak olyan intenzívek a 2025. augusztusi spanyolországi események.

Az erdőtüzek hulláma idején Spanyolország északnyugati régióját egy pusztító hirtelen aszály sújtotta. Bár Galícia belső területein vagy Castilla y León északnyugati részén nem észleltek hosszú távú aszályt, a rövid távú aszályindexek (egy-három hónapos időszakokra mérve) rendkívüli helyzetet mutattak az Ourense–León–Zamora háromszögben – olyan értékeket, amelyek korábban még soha nem jelentek meg az elérhető adatsorokban.