A cirok korábban sokak szemében csupán egy alacsonyabb értékű, kiegészítő takarmány volt, mára a klímaváltozás és a termésbiztonság egyik legfontosabb válaszává vált. Ahogy a magyar agrárszektor is egyre inkább a jövőbe tekint, a budapesti cirok-konferencia is rámutatott a növény stratégiai jelentőségére.

A globális cirokpiacot alapvetően a keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg, a fő mozgatórugó pedig ez esetben is egyértelműen Kína. A világ legnagyobb sertéstartó és takarmány-felhasználó országa hatalmas mennyiségű cirokot importál, elsősorban azért, mert a kínai belföldi takarmányellátás nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel. A kínai vásárlók számára a cirok a kukorica egyik legfontosabb és legrugalmasabb alternatívája, ami közvetlen árkapcsolatot eredményez a két termény között.

A 2024/2025-ös szezonra vonatkozó globális előrejelzések a kínálat enyhe növekedését mutatják. A USDA (Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium) adatai szerint a globális ciroktermelés 61,3 millió tonnára nőhet, ami 4,3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A fő exportőrök továbbra is az Egyesült Államok, Argentína és Ausztrália. Bármilyen időjárási anomália ezeken a területeken – legyen szó az amerikai középnyugati aszályról, vagy az argentin terméscsökkenésről – azonnal érezteti hatását a globális piac áraiban.

A cirok az Európai Unióban: a zöld stratégia motorja

Az EU-ban a cirok térhódítása egyértelműen a fenntarthatóság és a termésbiztonság iránti növekvő igényből fakad. Az európai termelés élmezőnyében Franciaország, Olaszország és Románia állnak, kihasználva a növény kiváló szárazságtűrő képességét. Az EU jelentős importőr, és a belső piacok közötti szállítási és kereskedelmi viszonyok is kulcsfontosságúak.

A takarmányozáson túl a cirok felhasználása a bioüzemanyag-iparban és a magasabb feldolgozottságú élelmiszerekben (pl. gluténmentes liszt, snackek) is egyre nagyobb teret nyer. Ez a diverzifikált kereslet stabilizálja a piacot, csökkenti a függőséget, ami hosszú távon biztosítja a cirok értékét.