Magyarországon a cirok már nem csupán egy alternatív növénykultúra, hanem stratégiai döntés a gazdálkodók számára. A 2018 óta több mint 250 százalékos (!) vetésterület-növekedés egyértelműen bizonyítja a növény növekvő jelentőségét. Jelenleg a termesztési terület megközelíti a 35 ezer hektárt, és ez a tendencia a szakértők szerint folytatódni fog.

Ahogy a Magyar Mezőgazdaság hetilapban Dr. Orosz Szilvia, a hazai takarmányozás elismert szakértője is többször hangsúlyozta, a cirok kiemelkedő víztakarékos tulajdonságai miatt ideális alternatívája a kukoricának, különösen a déli országrészeken. Az éghajlatváltozás okozta aszályos időszakokban a cirok megbízhatóbb hozamot produkál, ami a termelő számára kiszámíthatóbb bevételt jelent. Míg egy átlagos ciroktermés 4-5 tonna/hektár, addig megfelelő termesztéstechnológia mellett a 8-10 tonna/hektáros hozam sem ritka, ami versenyképessé teszi a kukoricával szemben.

Piaci kilátások és árelőrejelzés

A cirok felvásárlási ára a nemzetközi folyamatok és a hazai makrogazdasági viszonyok függvényében alakul. A cirok világpiaci árát alapvetően az amerikai USDA (Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium), az IGC (Nemzetközi Gabonatanács) és más nemzetközi agrárelemző cégek jelentései alapján határozzák meg. Az árakat befolyásoló tényezők a következők:

• globális kínálat és kereslet – a cirok világpiaci ára jelenleg 310-330 euró/tonna (118-128 000 forint/tonna) között mozog. Fontos tényező a fő exportőrök, mint az Egyesült Államok, Argentína és Ausztrália terméskilátásai. Ha az időjárás kedvező, a bőséges termés lefelé nyomja az árakat;
• a kukorica ára – a cirok a kukorica legfőbb versenytársa a takarmánypiacon. A két gabona ára között erős korreláció van, a cirok jellemzően 10-15 százalékkal olcsóbb, mint a kukorica. Jelenleg a kukorica ára 340-360 euró/tonna, ami jól magyarázza a cirok árszintjét;
• kínai kereslet – Kína a világ legnagyobb cirokimportőre. Az árak ingadozását elsősorban a kínai importigény és a belföldi takarmánypiac alakulása okozza. A kínai vásárlók hirtelen megjelenése a piacon jelentősen megemelheti az árakat, míg az importjuk visszafogása komoly árcsökkenést okozhat;
• devizaárfolyamok – a magyar gazdák számára kiemelten fontos a forint–euró árfolyam. Mivel a hazai felvásárlási árakat a nemzetközi árak és az árfolyam alapján számítják ki, a gyengülő forint emeli a felvásárlási árat forintban, a forint erősödése pedig csökkenti azt. Ezért a hazai árfolyam-ingadozások a legfőbb bizonytalansági tényezők a termelők számára.

„A cirokpiac a diverzifikációról szól. A gazdák egyre inkább felismerik, hogy nem érdemes minden lapot egyetlen növényre, a kukoricára tenni. A cirok kockázat-kiegyenlítő szerepe felbecsülhetetlen” – mondta egy vezető agrárpiaci elemző. A közelmúltbeli stabilizáció után a piaci elemzők szerint a cirok ára a jövőben a keresleti és kínálati oldalon is mérsékelt volatilitást mutathat. Hosszú távon a növekvő globális népesség, a takarmányigény és a fenntarthatóság iránti elvárások pozitív tendenciákat jeleznek a cirokpiacon.

Érdemes kukoricával foglalkozni?

Kína cirokimportja az amerikai kapcsolatok próbájaként szolgálhat