Felbolydult a szakma a szőlő aranyszínű sárgasága kapcsán, s a kérdések csak sorjáznak. Járványszerűen terjed, szőlőpusztulást okoz és felkészületlenül éri a hazai szőlész-borász társadalmat. Pedig már több, mint egy évtizede köztünk él, csak idáig nem vettük komolyan. Ifj. Gál Csabát, a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészet szőlészét, növényvédelmi szakmérnököt kérdeztük.
„Jelenlegi tudásunk szerint a kórokozó átvitele oltással, szemzéssel és rovarvektorral (amerikai szőlőkabóca) történik. Nagy távolságokra a fertőzött szaporítóanyaggal terjed. Így ennél a kórokozónál a metszés és a mechanikai sérüléseken keresztüli fertőzés nem releváns”- hangsúlyozta a szakember.
Komplex védekezési eljárást kellene folytatni
Több, mint 10 éve komplex védekezési eljárást kellene folytatni. A kórokozó 2013-ban már megjelent hazánkban, történt is tájékoztatás ezzel kapcsolatban, de úgy érzi sokan nem vették elég komolyan a veszélyt.
„Láttam pozitív példákat a szőlőkabóca csapdázásával és a fitoplazma felvételezésével kapcsolatban hatósági szinten és a védekezési eljárás kidolgozásával kapcsolatban, de az is tény, hogy a szakemberhiány következtében ez nem feltétlenül működött mindenhol országos szinten az elmúlt évtizedben”- hívta fel a figyelmet.
A szakember röviden felsorolta a legfőbb pontokat, amelyeket fontosnak tart:
- Növényegészségügyi szempontból kifogástalan szaporítóanyag felhasználásával létesített új, korszerű törzsültetvények létrehozása mind a nemes és mind az alany ültetvények tekintetében. Itt fontos szerepe lenne a szőlészeti kutatóállomások munkájának is, mind a szőlőkabócával és a fitoplazmával kapcsolatos kutatások mind pedig prebázis ültetvények szaporítóanyagának patogénmentesítése terén.
- A szaporítóanyag-termesztés során a Flavescence dorée fitoplazma ellen nem teljeskörűen, de nagy hatásfokkal működik megelőző jelleggel az alany és a csapvesszők melegvizes áztatása. Ez természetesen plusz költséget és munkaszervezést igényel a szaporítóanyag- termesztőktől, így az ő támogatásuk ennek kivitelezésében kulcsfontosságú lenne.
- Az elhanyagolt, gazdátlan szőlőültetvények felszámolása.
- Az ültetvények közelében lévő Flavescence dorée rezervoár gazdanövények (erdei iszalag, mirigyes bálványfa, égerfajok) rendszeres irtása.
- Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) vektor elleni rendszeres, hatékony védekezés.
Akár a vállalkozás megszűnéséhez is vezethet
Már önmagában a nagy terület kötelező kivágása egy szőlőre alapozó gazdaság életében akár a vállalkozás megszűnéséhez is vezethet nem megfelelő mértékű kompenzáció esetén. Hangsúlyozta, hogy a cél a még egészséges termőhelyek és ültetvények esetében továbbra is a megelőzés, mert az mindig kisebb költségvonzatú, mint egy újratelepítés.
Ha szakmailag következetesen szeretnénk eljárni és más növényegészségügyi kockázatokat is figyelembe veszünk egy újratelepítésnél, akkor érdemes lehet akár 5 évig is pihentetni egy adott területet. Ehhez hozzáadjuk a szőlő termőre fordulásának kieső éveit (3-5 év), szembetűnő, mekkora mértékű kiesést jelenthet egy-egy gazdaságnak egy szakszerűen megvalósított ültetvénycsere, amennyiben nem áll rendelkezésre pihentetett, szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott szántóföldi terület.
„Az AKG-val való összehangolást már elkezdték az érdekvédelmi szervezetek a rovarölő szerek felhasználásával kapcsolatban. De fontosnak tartom a tőkehiányok mértékének AKG előírás szerinti felülvizsgálatát is, annak érdekében, hogy a még csak megjelenő, tehát nem az egész ültetvényt érintő fertőzöttség esetén a termelő még inkább érdekelt legyen a beteg tőke azonnali kivágásában.
Ez azért lenne fontos, hogy a tünetet mutató tőkék kivágását követően egy esetleges AKG ellenőrzés során ne érje hátrány a gazdálkodót, ha túllépi a megengedett tőkehiány mértékét a kötelezettség-vállalási időszak alatt. Termő ültetvényben a tőkepótlás üzemi szinten szakmailag és gazdaságilag sem kifizetődő”- magyarázta Ifj Gál Csaba.
Pusztuló szőlőültetvények, tanácstalan termelők – minden az aranyszínű sárgaságról
