Mit hoz az új törvény?

Az állatvédelmi szabályozás szigorításának célja, hogy visszaszorítsa az állatkínzást, erősítse a felelős állattartást, és korszerűbb szemléletet honosítson meg a magyar agráriumban.

A legfontosabb rendelkezések a következők:

• Élő állattal való koldulás tilalma: az utcán állat felhasználásával történő koldulás szabálysértés, akár 50 ezer forintos bírságot is vonhat maga után.
• Élő állat nyereményként való felajánlásának tilalma: a jövőben nem lehet tombolán vagy reklámakcióban élő állatot díjként kisorsolni.
• Kölykök korai elválasztásának szigorítása: bűncselekménynek számít, ha az előírtnál fiatalabb állatokat kereskedelmi céllal választanak el az anyjuktól.
• Súlyosabb szankciók állatkínzás esetén: ha az eset menhelyen, ebrendészeti telepen vagy tíznél több állatot érintően történik, akár öt év szabadságvesztés is kiszabható.
• Gyorsabb hatósági eljárások: a hatóságoknak lehetőségük van azonnal elkobozni a bántalmazott állatokat, és biztonságos elhelyezésükről gondoskodni.

A jogszabály tehát egyszerre tartalmaz prevenciós és szankcionáló elemeket, ezzel egyértelművé téve, hogy az állatvédelem nem pusztán etikai, hanem jogi kötelezettség is.

Miért vált szükségessé a szigorítás?

Az elmúlt években számos visszás eset kapott nagy nyilvánosságot: állatkínzásról készült felvételek terjedtek a közösségi médiában, a menhelyek túlzsúfoltsága pedig folyamatos problémát jelentett.

Emellett az uniós elvárások is szigorodtak, különösen a haszonállatok tartási körülményeinek ellenőrzése terén. A magyar törvényhozás ezért döntött úgy, hogy az eddigi, gyakran csak figyelmeztetéssel vagy kisebb bírsággal járó esetek helyett komolyabb következményeket rendel az állatkínzáshoz.