Az idei évben alaposan megbolygatta a gazdák kedélyét a szőlő aranyszínű sárgasága. Járványszerűen terjed, szőlőpusztulást okoz és felkészületlenül érte a hazai szőlész-borász társadalmat. A témában a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Szőlészeti Tanszékének szakembereit is megszólaltattuk.
Két eszköz lehetséges
A fitoplazma rovarvektorok által, illetve fertőzött szaporítóanyagon keresztül terjed, a szőlő mechanikai sérülései jelenlegi ismereteink szerint (pl. metszés) nem jelentenek fertőzési forrást. Mivel a fertőzést gyógyítani nem tudjuk, így a vész megállításának, fékezésének két eszköze lehetséges: a folyamatos kabóca elleni védekezés és a tünetes tőkék kivágása. A két tevékenység csak együtt hatásos!
A vektor terjedése
A kabócák elleni ültetvényen belüli védekezés önmagában kevés, hiszen az ültetvények környezetében található kivadult szőlőtőkék, de más gazdanövények is életteret szolgáltatnak a vektor számára. Ráadásul a probléma nem csak az üzemi ültetvényeket, de a házikerti állományt is érinti. Hiába végzi el a gazda szabályszerűen a kötelező védelmet, mivel a vektor akár több száz métert képes repülni, a fitoplazma így is képes bejutni az ültetvénybe. A probléma átfogó jellegéből adódóan mindenképpen egy magasabb szintű, koordinált beavatkozás lenne a leghatékonyabb.
Hangsúlyozni szeretnénk, a vektornak lehetnek egyéb gazdanövényei, de a legnagyobb problémát az elhagyott szőlők, a rosszul kezelt ültetvények, a nem kezelt házikerti és kivadult tőkék jelentik.
A vektor terjedését apró munkaszervezési fogásokkal is lassíthatjuk. A gépi munkák (betakarítás, csonkázás) szervezésénél úgy osszuk be a parcellákat, hogy lehetőleg a fertőzött területek kerüljenek sorra utoljára, illetve azok művelése után legyenek az eszközök fertőtlenítve. Így tudjuk a vektor átvitelét csökkenteni.
Az augusztusi rendeletmódosítás
Az augusztusi rendeletmódosítás értelmében a hatóság által kötelezően elrendelt kivágás esetében „lehetőség van támogatás igénylésére a szőlőültetvény újratelepítésére. Ez a támogatás a szőlő szerkezetátalakítási támogatás keretében igényelhető, amelynek intenzitása legalább 60, de akár 70 százalék is lehet”… ez önmagában jelentős összegnek tűnik, de ha hozzávesszük a kórokozó miatti csökkenő termést, illetve az újratelepítés miatti kieső éveket, akkor a gazdasági kár még jelentősebb.
A fitoplazma a gyökérmaradványokon keresztül nem, viszont a korábbi ültetvény növénymaradványaiból kihajtott, előtört alanyokon továbbfertőzhet. Így az ültetvény kivágásakor minél alaposabban el kell távolítanunk a gyökérmaradványokat, fás részeket.
A közvetlen fertőzés miatt nem, de a telepítés sikeressége miatt legalább két év várakozás javasolt újratelepítés előtt. A várakozás indirekt módon hasznunkra lehet, hiszen így (az addig tünetmentes) szomszédos ültetvények esetleges fertőzöttségére is fény derülhet.
A vektorok és/vagy a fitoplazma környező jelenléte esetén nincs garancia, hogy ne fertőződhetne vissza az új állomány. Ezért kiemelten fontos, hogy ültetvényeink és különösen az újratelepítések környezete rendezett, kezelt legyen.
