Ránézésre teljesen átlagos lovaknak tűnnek ezek a most 10 hónapos csikók, melyek Buenos Aires tartományának egy vidéki legelőjén élnek jelenleg.

Az argentin cég, a Kheiron Biotech, mely létrehozta őket azt a célt tűzte ki, hogy a génszerkesztéssel megreformálja a lótenyésztést. A most született csikók a lehető legjobb genetikával rendelkeznek: egy sikeres pólópóni klónjai, egy apró kivétellel. DNS-ük egy részét módosították, amivel elvileg robbanásszerű sebességre lesznek képesek. Ehhez csökkentették a miosztatin fehérje működését szabályozó gén kifejeződését, mely limitálja az izomfejlődést. A feltételezések szerint így az izomrostok sokkal erőteljesebb mozgásra lesznek képesek, amitől a lovak jobb sprinterekké válhatnak.

Természetes módon is előfordulhat a miosztatin hiánya, ilyenkor óriási izomtömeg fejlődik az egyes állatfajoknál – gondoljunk csak a kék belga húsmarhára.

Visszatérve a lovakra: egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy izompacsirta patások fognak egymással versengeni. Ugyan

Az Argentin Póló Szövetség elnöke, Benjamin Araya szerint a génszerkesztés elveszi a tenyésztés szépségék, és egyáltalán nem támogatják, hogy ilyen állatok versenyezzenek.

A fajtával foglalkozó lótenyésztők szövetsége a Reuters-nek nyilatkozva elmondta, hogy a csikókat 4-5 éven át fogják megfigyelni, mielőtt döntenek róla, hogy engedik-e őket argentin pólópóniként regisztrálni. A Kheiron bízik benne, hogy így lesz. Szerintük idővel el fogják fogadni az új technológiát, és nem igen aggódik a lovak sorsa miatt.

A biotechnológiai cég optimizmusa abból fakad, hogy korábban a klónozott pólópónikra sem volt kereslet. 2003-ban született meg az első ilyen állat. Adolfo Cambiaso, egy sikeres póló játékos segített a klónok népszerűsítésében azzal, hogy Cuartetera nevű híres kancájának klónját bocsátotta aukcióra 2013-ban. Az állat 800 ezer dollárért cserélt gazdát, és egyben beindította a technológia iránti érdeklődést is.

Ted Kalbfleisch, a Kentucky Egyetem Gluck Lovas Kutatóközpontjának genetikusa szerint a Kheiron által beillesztett természetes DNS-szekvencia egyszerűen csak felgyorsította azokat a változásokat, amelyek több generációnyi tenyésztés alatt maguktól is végbe mehettek volna.

„A helyzet akkor válik bizonytalanná, amikor olyan módosításokat próbálunk végrehajtani, amelyek eredményeit csak találgatjuk” – mondta.

Hogy valóban működik-e, azt az idő fogja megmondani. A csikók még csak 10 hónaposak, leghamarabb 2 éves korukban kezdik őket nyereg alá szoktatni, és 4-5 éves korukban találkoznak majd először a lovaspólóval.