Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója nyitó előadásában kiemelte, hogy már évek óta 100-200 milliméterrel kevesebb csapadék esik, mint az elmúlt 15-20 év átlagában.
Kulik Zoltán kiemelte, hogy a Vitafort is reagál a változó klíma kihívásaira és a gazdák igényeire. Ezért is választották a víz, mint természeti kincsünk megóvását partnertalálkozójuk fókuszának, elvégre a Vitafort számára is a legfontosabb feladattá vált a felelős vízgazdálkodás.
„Büszkén mondhatom, hogy az A-Z üzemünk, Közép-Kelet-Európa legmodernebb termelő egysége már teljes gőzzel, két műszakban működik, az első negyedév alapján 13%-os növekedést értünk el – ami egészen kivételes eredmény. Mind a hazai, mind az exportpiacainkra nagyobb mennyiségű és magasabb minőségű takarmányt tudunk gyártani. Európában a nagyüzemi állattartás alig növekszik, ami lehetőség a közép-kelet-erurópai régiónak, így hazánknak is. A magyar piac mellett egyre stabilabb és sokrétűbb export portfóliónk az EU-n belül és kívül is. Ezen a partnertalálkozón is 8-9 ország képviselőit köszönthetem.”
Ám ehhez szükségesek a támogatások is. Kulik Zoltán nyitóbeszéde után Dr. Viski József, az agrárminisztérium támogatásért felelős államtitkára ismertette az agrárium pályázati lehetőségeit 2025-ben.
Az államtitkára ismertette, hogy szükség van azokra a támogatásokra, amik a szélsőséges időjárás miatti káreseményeket hivatottak tompítani, ezeket pedig gyorsabban és hatékonyabban kell eljuttatni a gazdákhoz, a körülmények folyamatos változása miatt állandó monitorozás szükséges ezen a téren is. Idén nagyjából másfél hónap múlva indulnak a kifizetések, ezek az egységes kérelmes közvetlen támogatások lennének, ezek összege nem változik számottevően. 2025-ben lehetőség van az emelt összegű támogatások kifizetésére, emellett könnyítések is várhatók, ezek miatt jelentősen csökken az ellenőrzésre kijelölt gazdaságok száma. Az AÖP-nél már eltörölték a kötelező elektronikus gazdálkodási naplót, ami 2025-ben kiegészül az AKG-s támogatásokkal is, itt is elfogadják a papír alapú naplót. Az elmúlt egy-másfél hónapban megindult az állattenyésztőknek-növénytermesztőknek-üvegházas termelőknek szóló pályázatok elbírálása.
Az állattenyésztésben a RSZKF veszélyének csökkenése miatt szintén meg tudnak indulni a pályázatok, és az ezekhez kapcsolódó kifizetések, emellett kiemelt figyelmet fordítanak az aszályvédelemre is.
A partnertalálkozó a megnyitót követően szakmai előadásokkal folytatódott. A sertés, a szarvasmarha, illetve a baromfi tartás kihívásait mutatták be szakértők a vízgazdálkodás, hőstressz, takarmánytermelés szemszögéből.
A kerekasztalbeszélgetésen Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora a tudomány és oktatás oldaláról ismertette a hazai vízgazdálkodás kérdéseit. Elmondta, hogy az egyetemről már olyan hallgatók kerülnek ki, akik aktív és gyakorlati tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a termelő tevékenységük során a víz használata is prioritást élvezzen.
Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország Kft. tulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz kitermelése jelentős költségekkel jár és nem tekinthetünk a vízkészleteinkre evidenciaként. Illetve meg kell különbözteti az egyes víztípusokat a lakosság számára is elvégre az öntözéshez és az ivóvízhez nem ugyanaz a „H2O” kell.
Rakonczay Gábor extrém sportoló, óceánátkelő hajós az ember és víz „spirituálisabb” viszonyát mutatta be.
Dr. Bosros Béla humánökológus a hazai folyók szabályozásának tudatosabb, évtizedekre előre tekintő tervezését szorgalmazta.
