A szedd magad értékes családi program
Az elmúlt évek tapasztalata megmutatta, hogy valós és széleskörű társadalmi igény mutatkozik a szedd magad beszerzési lehetőségre. Vásárlóik 80-90 százaléka nem közvetlen közelből, hanem 80 km-es távolságon túlról érkeznek: a többség Budapestről és vonzáskörzetéből, de vannak vevők a szegényebbnek tartott megyékből, sőt Bécsből és Londonból is. Széles a társadalmi bázis a Suzukitól a Mercedesig.
Magával viszi a zöldség-gyümölcsön kívül az itt megtapasztalt „hű-ha érzést” és élményt, amit egy friss, érett és egészséges zöldség vagy gyümölcs kóstolása közben megtapasztal, továbbadja azt a szomszédoknak, barátoknak, ami megfizethetetlen marketing érték.
A termelők értékesítési problémáinak megoldására viszont Bűdi Zsolt nem tartja megoldásnak önmagában a szedd magad formát, mivel kiszámíthatatlan – hiába van éréscsúcs, rossz idő esetén a vásárlók elmaradnak -emiatt teljesen tervezhetetlen, csak kiegészítő megoldásként lehet létjogosultsága.
Azt ajánlja, hogy csak az kezdjen bele, aki szívesen kommunikál az odalátogatókkal, és nem árt azt sem belekalkulálni, hogy 100 vásárlóból míg 90 fő teljesen elégedetten távozik, mindig lesz olyan, aki nem találja meg a számítását vagy egy-két fő esetleg kárt is okoz az ültetvényben. Fontos szempont a vevők visszajelzései, ami befolyásolja és megkönnyíti a következő évi tervezést például a fajtaválasztásban. Jövőre például emelni fogják a slágerfajták arányát, több chilit (habanero és jalapeno) terveznek, illetve kiegészítik az őszi szezont sütőtök (Hokkaido) telepítésével, így áprilistól egészen november végéig gazdag a szedhető választék az ültetvényben. A szedd magad termékek árképzésénél arra törekednek, hogy a tovább értékesítés már nem érje meg, viszont a piaci ár alatt maradjon. Sok esetben ez a bolti ár felét is jelentheti, miközben garantáltan friss, érett, beltartalmi értékekben gazdag, zamatos és egészséges termékhez jut a fogyasztó. Ez a szedd magad értelme, ezért érdemes fenntartani.
A kertészetben alkalmazott különböző értékesítési csatornákról a Kertészet és Szőlészet szeptemberben megjelenő 9. számában bővebben is olvashatnak, akár digitális formában is.
Ez is érdekelheti:
