A talaj felszín közeli része sokfelé átnedvesedett, de a fél méternél mélyebb rétegbe csak kevés helyen jutott a nedvességből.
A hőmérséklet 2-5 fokkal a sokéves átlag fölött alakult. Többnyire enyhék voltak az éjszakák, csak a derült hajnalokon és területeken csökkent 15 fok alá a hőmérséklet, de 10 fok alatti értékek nem voltak jellemzőek. A maximumok az Alföldön a múlt hét második felében sokfelé 30 fok fölött alakultak, és a hét első felében is 25-30 fok közötti értékeket mérhettünk, csak a tartósan borult esős tájakon volt ennél hűvösebb.
A növények számára nem volt ideális a hosszú aszály
A nyári növényeket rendkívül megviselte a június óta tartó mezőgazdasági aszály. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás. Az öntözetlen táblákon a csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek hazánk területén. A középső országrészben kiterjedt területen igen rossz a termés, azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások. A jelenlegi csapadék már nem használ, csak rontja a termés minőségét.

Fotó: MTI/Komka Péter
Az aktuális szántóföli munkák között szerepel a repce vetése illetve ehhez a talajelőkészítés. Ennek a növénynek csökken a vetésterülete többek között az elmúlt évek száraz tavaszai miatt.
A múlt hét második felében csak helyenként a hét első felében azonban minden nap többfelé volt tartósan vizes a növények levelének felülete, ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges. Párás időszakok a csapadékhulláskor és éjszaka voltak jellemzőek.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján.