0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 11.

Már nemcsak a paradicsom, a málna is Marokkóból jön

Érdekes jelenség zajlik a friss málna piacán: míg nálunk az egyre melegedő éghajlat miatt fokozatosan szorul vissza a termesztése, addig egy észak-afrikai ország, Marokkó mind komolyabb szereplővé válik Európa málnaellátói között.

Ezt erősíti meg a Kertészet és Szőlészetben korábban megjelent cikk is, amelyben az AKI szakértője az Eurostat adataira hivatkozva azt írta, hogy az EU frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2022-ben – vagyis több friss málna érkezett harmadik országokból, mint amennyit az unió határain túlra exportáltak az EU-s országok –, és Marokkóból 25 százalékkal nőtt a friss málna importja a megfigyelt időszakban. (Fagyasztott málnából ugyanakkor Szerbia az EU legfontosabb beszállítója.)

málna, kosár, gyümölcs, sárga, rózsaszín
Fotó: Irina, Pixabay

Mindeközben Magyarországon

Érdekes mindehhez hozzáolvasni, hogy mi a helyzet a málnával Magyarországon, miközben korábban nálunk is komoly málnatermesztés folyt, több jelentős körzetben tartottak fenn ültetvényeket feldolgozóipari és frisspiaci célra egyaránt.

Ahogy a Kertészet és Szőlészet augusztusi számában egy agrárerdészeti kísérlet kapcsán szó volt róla, a málnát nagyon megviseli a klímaváltozás: akkor érik, amikor 35 °C van, amivel nemcsak az a baj, hogy az erős napsugárzás megégeti a gyümölcsöt és a lombot, de a szárazság a sarjképződést is rontja, ami a vesszőhozam, ezáltal a termés csökkenéséhez vezet.

Ezt tetézi, hogy tavasszal a visszatérő fagyok okoznak kárt, az egyenetlen vízellátás pedig a kéreg fölrepedéséhez és ezzel növényvédelmi gondokhoz vezet. Mindezek hatására, és persze a feldolgozói háttér átrendeződése miatt nálunk a málna legkevésbé sem dönt rekordokat mostanában. Sőt, a málna is inkább olyan értelemben kerül szóba, hogy – több más bogyós gyümölccsel egyetemben – a nyári aszályok egyre inkább ellehetetlenítik a termesztését.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: