A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat emlékeztet arra, hogy a 2024-ben kiállított számlák alapján legkésőbb 2025. szeptember 30-ig élhetnek a belföldi adóalanyok a visszatérítés lehetőségével, ha más uniós tagállamokban vagy bizonyos harmadik országokban fizettek áfát.

Sok magyar vállalkozás vásárol árut vagy vesz igénybe szolgáltatást más tagállamokban úgy, hogy ott tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat. Ezeket a beszerzéseket az adott ország forgalmi adója terheli, amelyet a magyar áfabevallásban nem lehet feltüntetni.

Dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere hangsúlyozta, hogy

Aki elmulasztja, az a 2024-ben külföldön megfizetett áfát később már nem igényelheti vissza, és igazolási kérelmet sem nyújthat be.

Az uniós vállalkozások számára a folyamat egyablakos rendszeren keresztül, elektronikusan zajlik. A magyar adózóknak a legfrissebb, 25ELEKAFA nyomtatványt kell használniuk, amelyet országonként külön-külön lehet beadni, kizárólag elektronikus úton. A kérelemhez jellemzően csatolni kell a gazdasági tevékenységet igazoló számlákat.

– emelte ki dr. H. Nagy Dániel.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi adóhatóságok általában nem a kérelmező által választott nyelven folytatják le az eljárást, ami lassíthatja a folyamatot. Ha a fordítás miatt a vállalkozás nem tudja tartani a határidőt, a kérelmet elutasíthatják, és később már nincs lehetőség újra benyújtani.

A NAV a kérelmeket továbbítja a visszatérítés helye szerinti adóhatósághoz, amelynek négy hónap áll rendelkezésére a döntésre. Ha hiánypótlásra van szükség, az eljárás legfeljebb nyolc hónapig tarthat, a kérelmezőknek pedig egy hónapjuk van a kért dokumentumok benyújtására.

Ha pedig egy hónapon belül nem érkezik válasz, a kérelmet automatikusan elutasítják. Az adóhatóság minden esetben írásban értesíti a vállalkozásokat a jóváhagyásról vagy az elutasításról, a visszatérítést pedig pozitív döntés esetén tíz napon belül kiutalják.

Az EU tagállamain kívül egyes harmadik országokban is van lehetőség áfa-visszaigénylésre, ha Magyarországgal viszonosság áll fenn. Ide tartozik például Svájc, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia, bizonyos feltételek mellett Törökország, valamint az Egyesült Királyság. Ezekben az esetekben eltérő szabályok érvényesülnek, ezért a szakértői támogatás itt még inkább indokolt.