0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 15.

A kis pozsgás túlélő

A Delosperma cooperi, közismert nevén délvirág vagy kristályvirág Dél-Afrikában őshonos évelő pozsgás növény, ám az európai városokban is mind több helyen ültetik, hiszen jól alkalmazkodik a száraz körülményekhez.

Meghálálja a kezelést

Számos színváltozatban léteznek fajtái kristályvirág
Húsos hajtásaival tömött párnákat képez

Bár a Delosperma cooperit általában nem tekintik invazívnak Európában, erőteljes növekedése és gyors terjedési képessége bizonyos összefüggésekben kihívásokat jelenthet. Monitorozásra és kezelésre van szükség annak biztosítására, hogy ne versenyezzen az őshonos flórával.

A kevésbé kedvező talajviszonyokat és az időszakos árnyékot is elviseli, de legjobban napos fekvésben, jól vízelvezető, homokos talajon fejlődik.

Alacsony fenntartási jellege ellenére rendszeres kezelést igényel, hogy megakadályozzuk a túlnövekedést és a növény megőrizze dekoratív vonzerejét. A rendszeres metszés, valamint a kártevők és betegségek megfigyelése javasolt.

További kutatások szükségesek a délvirág különböző európai klímákhoz való alkalmazkodási mechanizmusainak feltárásához. Genetikai sokféleségének és különböző stressztényezőkkel szembeni viselkedésének megértése segíthet az éghajlattal szemben ellenállóbb fajták nemesítésében.

Talajtakaró jellegével segítheta városi hőszigetek enyhítésében kristályvirág
Talajtakaró jellegével segíthet a városi hőszigetek enyhítésében

A délvirág őshonos növény- és állatvilággal való ökológiai kölcsönhatásainak vizsgálata betekintést nyújt a városi ökoszisztémákban betöltött szerepébe. Ezek mellett a talaj mikrobiomjára, a beporzó-hálózatokra és a növényi versenyre gyakorolt hatásának tanulmányozása ugyancsak elengedhetetlen.

A fenntartható várostervezésben rejlő potenciálja kiterjedtebb kutatást igényel. Használata zöldtetőkön, függőleges kertekben, valamint a zöldinfrastruktúra összetevőjeként hozzájárulhat az ellenálló és fenntartható városokhoz. kristályvirág

Dr. Kisvarga Szilvia, dr. Orlóci László
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Tájépítészeti, Településtervezési
és Díszkertészeti Intézet

Fotók: Fotó: Kisvarga Szilvia, Rimóczi Irén, Pixabay

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: