Szintén érdekes életmódúak a tegzesek (Trichoptera) lárvái, hiszen többségük különböző formájú és anyagú lakócsövet (tegezt) készít, melybe visszahúzódva védve vannak a külső hatásoktól.
A tegez egyes építőelemeit a lárvák az ajakmirigyeik által kiválasztott szövőfonalak segítségével ragasztják egymáshoz és a házat is ezzel bélelik ki. Egyedfejlődésük egy évig tart. A csapongva repülő imágók kibújása tavasztól az őszi hónapok végéig történhet.
A hegyvidéki patakok élővilága rendkívül változatos, ám nem mindegy, hogy melyik szakaszán vizsgáljuk a vízfolyást. Más arcát mutatja akkor, amikor kissé lelassulva sík terepen, réten vagy mezőn keresztül csörgedezik és akkor is, amikor egy városon folyik át. A forrásától kezdve megannyi tényező lehet hatással a vízre. A vízbe került szennyezéseket a patakban található élőlények segítségével is vizsgálhatjuk. Minél több szennyezésre érzékeny faj van a vízben, annál tisztább patakról beszélhetünk.
A hálónkkal kimerített iszapos, kavicsos mintából kiszedjük a benne mozgó élőlényeket, és miután meghatároztuk, hogy mely fajról vagy családról van szó, és mennyi egyedet találtunk belőle, kiderül a víz minősége. Ezzel a megállapítással bekapcsolódhatunk egy már régóta működő vízminőség-vizsgálatba (BISEL). Akár erdőn, akár mezőn járunk, utunkat gyakran keresztülszelik a dúsan hömpölygő vagy éppen csak csordogáló vízfolyások. Lépjünk hát oda hozzájuk, ismerkedjünk meg velük közelebbről, és merüljünk el a vízi makrogerinctelenek lenyűgöző világában.
Kis Enikő, dr. Takács Viktor
TAEG Zrt.
