Ezzel szemben globálisan, de akár EU szinten is növekedni tudott a két növény hozama. Az EU tejágazatában lassult a tejelő tehenek számának csökkenése, de további egy százalékos csökkenés várható 2025-ben. A környezeti és járványügyi kihívásokat némileg enyhítik a gazdák felé a Közös Agrárpolitika (KAP) II. pillér beruházási pályázati döntései, amelyek már folyamatosan érkeznek a támogató okiratokkal együtt, és ezek révén a gazdák megvalósíthatják végre az eddig parkolópályán tartott fejlesztési célú beruházásaikat, így a jövőben hatékonyabban fognak tudni termelni.

Magyarországon, 2025 nyarán kialakult aszályhelyzet következtében (hőhullám, hőstressz, csapadékhiány) jelentősen csökkenhet a kukorica hozama – JRC MARS kutatóközpont 2025. júliusi becslése hektáronkénti 6 tonnás hozamot prognosztizált, a legfrissebb, 2025. augusztus 28-i viszont már csak 5,6 tonna / hektár hozamot becsült.

A termőterület is kevesebb lett, az előző becslés 800-830 ezer hektárnyi termőterületről számolt be, a jelenlegi reális becslés szerint 750-780 ezer hektár. A csapadék viszonylatában a dunántúli régió kicsit jobb helyzetben volt, mint az Alföld, ahol sokkal kevesebb csapadék esett az elmúlt hónapokban, ami befolyásolja a betakarítható termés mennyiségét, valamint a hektáronkénti hozamot.

2025-ös kukoricatermés

Magyarországon a 2025-ös kukoricatermés várhatóan 3-4 millió tonna között alakul, amit viszont még befolyásolhat az aflatoxinnal való fertőzöttség lehetősége is.

Ugyanakkor az őszi kalászosok, egyes hüvelyes növények, valamint a cirok termésterületei várhatóan növekedhetnek, mivel ezeknél a növényeknél nagyobb a termésbiztonság, de emellett a piaci igények is meghatározzák majd a termelésbe bevonható alternatív kultúrákat. A takarmánycélú kukorica kiváltásánál az alternatív növények vetését meghatározza a takarmányreceptúrába való illeszthetősége is.

A kukoricával szemben a napraforgó ugyan jobban viselte a száraz nyári hónapokat, de itt is csökkennek a hozamvárakozások. Az előrejelzések szerint az elmúlt ötévi átlaghoz képest 5 százalékos, az előző évhez képest 8 százalékos a visszaesés mértéke. Napraforgót mintegy 750 ezer hektárnyi területen vetettek és 2-2,5 tonna / hektárra becsülhető az átlaghozam, de ez függ attól is a vetés földrajzi helyzetétől is, a csapadékosabb területeken értelemszerűen magasabb hozamra lehet számítani. A napraforgó vetésterület további növekedésének, a vetésforgóban elfoglalt helye, és az ezzel összefüggő növényvédelmi problémák szabnak határt a jövőben.