0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 19.

Bevásárló közösségek: összehozza a kínálatot és a keresletet

A bevásárlóközösségek története alig egy-két évtizedes, az első közösség 2010-ben alakult, majd a Covid időszak további lendületet adott a folyamatnak, s mára több mint 30 kosárközösség működik Magyarországon.

Jelenleg közel 30 kosárközösség működik ma Magyarországon, amely több ezer családot lát el friss zöldséggel, gyümölccsel, tojással, húsárúval és egyéb feldolgozott kézműves termékkel, kihasználva a rövid ellátási lánc (REL) nyújtotta előnyöket. A helyi élelmiszerek fogyasztásának lendületet adott a COVID-időszak, egyre több bevásárlóközösség és a közösségi mezőgazdaságra szerződött csoport alakult ki.

Az elmúlt évek mezőgazdaságot sújtó kihívásai világszerte megmutatták, hogy a jó minőségű és megfizethető élelmiszerhez való hozzáférés többé nem csak agrárpolitikai cél, hanem alapvető nemzetbiztonsági kérdés.

Környezetvédelmi szempontból a helyi élelmiszer előállítása fenntarthatóbb, aminek elsődleges oka nem feltétlenül a kis távolságokban rejlik, hanem sokkal inkább a talajregeneráló, környezetbarát művelési módok alkalmazásában, zöldség- és gyümölcstermesztés esetén például a tájfajták használatában vagy épp a csomagolás elhagyásában.

A helyi termékek előnyben

A bevásárló közösségek születésének mozgatórugója, a helyi mezőgazdasági termelők termékeinek eljuttatása közösségi módszerekkel -leginkább önkénteseken keresztül – a helyi fogyasztókhoz. Egy közösség kialakulása során személyes, bizalmi kapcsolat alakul ki a termelők és a fogyasztók között, ami ösztönzi a helyi gazdaság erősödését, új életpályamodellt biztosít, munkahelyteremtő és népességmegtartó hatással bír akár vidéki kistelepüléseken is.

A bevásárlóközösségek története alig egy-két évtizedes, az első közösség 2010-ben alakult a fővárosban, Budapesti Szatyor néven, majd sorra nyíltak országszerte a kisebb-nagyobb csoportosulások. Zalatnay Lászlóval, a Nyíregyházi Kosár Közösség egyik alapítójával és a hazai kosárközösségek egyik mozgatórugójával beszélgettünk.

„Néhány évvel ezelőtt sikerült kidolgoznunk és elindítanunk egy olyan informatikai rendszert, amit ma már az országszerte működő kb. 30 bevásárlóközösség használ. A vevők egy webshophoz hasonló online felületen tudják leadni a rendelést általában egy héten keresztül. majd az összesítés után a termelők megkapják a heti igényeket, amit a kijelölt átadónapon kell leszállítaniuk. Az átadóponton a bevásárlóközösség önkéntesei veszik át és szortírozzák az árut, majd a termékátadást is koordináljak.”

A helyi gazdák helyzetbe hozása

Ez jelentős önkéntes munkát feltételez, de Zalatnay László elmondása szerint mindig vannak olyan aktivisták, – kismamáktól és nagymamáktól kezdve, a termelőkön át a vezérigazgatóig – akik élethelyzetüknél fogva megengedhetik maguknak, sőt igénylik is ezt a fajta kikapcsolódást- ami akár közösségi kardió tréningként is felfogható.

Fő cél a helyi gazdák helyzetbe hozása, a piaci lehetőségeik kiszélesítése, ezáltal az elfogyasztott élelmiszerek ökológiai lábnyomának jelentős csökkentése és egy sokkal környezetkímélőbb gazdasági rendszer kialakítása.

A jelenlegi módszerrel egy bevásárló közösség érdemben közel 200-300 családot tud kiszolgálni, míg egy csoport működtetéséhez 25-30 önkéntesre van szükség. A bevásárlóközösség másik hatékony eszköze, a közösségi finanszírozás, ami segítséget nyújt egy-egy termelőnek technológia-fejlesztésre vagy akár egy másik gazdasági láb kiépítésére.

Ha érdekelnek a kosárközösségek, szeretnél csatlakozni vagy a régiódban egy újat létrehozni, minden segítséget megkaphatsz hozzá a www.kosarkozosseg.hu oldalán.

A kertészetben alkalmazott különböző értékesítési csatornákról a Kertészet és Szőlészet szeptemberben megjelenő 9. számában bővebben is olvashatnak, akár digitális formában is. 

Applikációkkal a veteményesben – digitális segítség a konyhakerti munkához

Alternatív fehérjék: forradalom az élelmiszeriparban

Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: