Az ősz beköszöntével nemcsak a természet színei változnak meg, hanem különleges természeti jelenségeknek is tanúi lehetünk – ezek közé tartozik a kék vércsék látványos őszi gyülekezése is. A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei szerint ez az időszak kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a Kárpát-medence síkvidéki területein ilyenkor több ezer madár készül fel a hosszú afrikai vándorútra.

Csapatokba verődve készülnek a nagy útra

A kék vércse (Falco vespertinus) augusztus közepe és október eleje között kisebb-nagyobb csapatokba verődve járja be az alföldi tájakat. Napközben általában csak néhány tucat madarat lehet látni, amint a táplálékban gazdag mezőgazdasági területeket pásztázzák – szívesen fogyasztanak szárnyas hangyákat, egyenesszárnyúakat (pl. szöcskéket), szitakötőket, de a gerinces zsákmány, például a mezei pocok is kedvelt táplálékuk.

A nap végén azonban a látvány fokozódik: a kisebb csapatok egy adott helyen gyűlnek össze, ahol az éjszakát közösen töltik. Ezeket az úgynevezett éjszakázóhelyeket gyakran kisebb erdők, facsoportok vagy szárnyékerdők alkotják. A madarak este gyakran hosszasan köröznek a kiválasztott hely felett, mielőtt leszállnának – egyedi, szemet gyönyörködtető látványt nyújtva ezzel a madárbarátoknak és természetkedvelőknek.

Természetvédelmi szempontból kulcsfontosságúak

Az éjszakázóhelyek felkutatása nem csupán a természet szerelmeseinek kedvelt időtöltése, hanem komoly természetvédelmi jelentőséggel is bír.

Magyarországon a Hortobágyi Nemzeti Park az egyik legjelentősebb fészkelő- és gyülekezőhelye a kék vércséknek. A nemzeti park területén évente akár 8–10 éjszakázóhely is kialakulhat, melyeket a szakemberek rendszeresen felkeresnek. Az idei év különösen izgalmas: a Hortobágyon egy olyan éjszakázóhely jött létre, ahol minimum ötezer példány gyűlt össze – ez a valaha ismert legnagyobb kék vércse-éjszakázóhely a Kárpát-medencében.

A kék vércse fokozottan védett madárfaj hazánkban, természetvédelmi értéke eléri az ötszázezer forintot.