Európai dilemmák és magyar álláspont
Az Egyesült Államok gyors engedélyezési lépéseihez képest az Európai Unió sokkal óvatosabban közelít a kérdéshez. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelenleg is dolgozik az úgynevezett új genomikai technikák (NGT) átfogó értékelésén, amelybe a CRISPR is beletartozik.
A vizsgálatok célja nem csupán a biológiai biztonság felmérése, hanem az állatjólléti és etikai szempontok vizsgálata is.
Magyarország hivatalosan GMO-mentes országként határozza meg magát, és következetesen ellenzi a transzgénikus növények és állatok termesztését, illetve előállítását. A helyzetet bonyolítja, hogy a génszerkesztés – szemben a klasszikus GMO-kkal – nem feltétlenül jelent idegen gén beépítését, hanem sokszor csupán egy meglévő gén célzott módosításáról van szó.
A különbséget a laikus fogyasztók sokszor nem érzékelik, pedig a tudomány számára ez lényeges határvonal: míg a klasszikus GMO esetében egy másik fajból származó gén kerül be az állatba, a CRISPR-technikánál inkább egy „pontszerű javításról” van szó.
Hazai kutatók és tenyésztők közül többen úgy vélik, hosszabb távon szükséges lenne külön kategóriaként kezelni az NGT-vel előállított állatokat, mert ezek a módszerek jelentős előnyöket kínálhatnak a gazdaságok számára. Ugyanakkor a magyar fogyasztók körében a génmódosítás fogalma erősen negatív töltetű, és a politikai kommunikáció is a GMO-mentességet hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy még ha a technológia tudományosan indokolt és biztonságos is, társadalmi és jogi akadályok nehezíthetik a bevezetését.
Lehetőség vagy veszély a magyar sertéstartásban?
A PRRS elleni küzdelem Magyarországon is évtizedek óta zajlik. A hazai állategészségügy komoly erőfeszítéseket tett a betegség felszámolására, és bár sikerült jelentősen visszaszorítani, a gazdák pontosan tudják, milyen károkat tud okozni egyetlen járványkitörés.
A kérdés inkább az, hogy a fogyasztók és a piac mennyire fogadnák el az ilyen sertéshús forgalmazását. Bár az amerikai döntés új távlatokat nyit, Európában továbbra is erős a bizalmatlanság.
Új korszak küszöbén
A PRRS-rezisztens sertések története jól mutatja, milyen áttöréseket hozhat a génszerkesztés az állattenyésztésben. Nem pusztán a gazdasági veszteségek csökkentése a tét, hanem az állatok egészsége, a gyógyszerhasználat mérséklése és a fenntarthatóbb termelés is.
Egy biztos: a génszerkesztés ma már nem a távoli jövő, hanem a jelen egyik legizgalmasabb kérdése az állattenyésztésben. Magyarország feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt a hagyományos állattenyésztési értékek és az új tudományos lehetőségek között – hiszen a döntés hosszú időre meghatározhatja a hazai sertéságazat versenyképességét.
