A trágya új élete: fűtés és villany az istállóból
Az állattartó telepeken keletkező trágya sokáig csupán költséget és környezetvédelmi kihívást jelentett. A modern technológia azonban lehetőséget teremtett arra, hogy a keletkező szerves anyag energiává alakuljon. A biogázüzemekben a trágya fermentálásával metánt nyernek ki, amelyből villamos energiát és hőt lehet előállítani.
Európában, különösen Németországban és Dániában, a biogázüzemek már évtizedek óta fontos részét képezik az energiaellátásnak.

Magyarországon ennél jóval szerényebb a szám, de az elmúlt években több állattartó gazdaság is beruházott saját biogáztelepbe. A sertés- és szarvasmarha-telepek trágyája kiváló alapanyag, és a termelt energia a telep működtetésére, sőt a hálózatra táplálva értékesítésre is felhasználható.
A biogáz előállítása kettős haszonnal jár: csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben mérsékli az energiafüggőséget. A fermentáció után visszamaradó anyag, a „digesztátum” pedig értékes szerves trágya, amely a talaj tápanyag-utánpótlásában használható fel.
A bőr, a toll és a csont – ipari alapanyagok új szerepben
Az állattenyésztés melléktermékei közül sok olyan anyag van, amelynek korábban alig találtak hasznosítást. Ma azonban a bőr, a toll, a vér vagy a csont is második életet kaphat.
A bőripar például évszázadok óta feldolgozza a szarvasmarhából származó nyersanyagot, amely cipők, ruhák és bútorok alapanyagaként jelenik meg a mindennapokban.
A melléktermék értéknövelése itt nem csupán fenntarthatósági kérdés, hanem gazdasági is: a bőr ára a globális piacon stabil bevételt biztosít a vágóhidaknak.

A csontokból és inakból kinyert kollagén pedig a kozmetikai ipar egyik legfontosabb alapanyaga, amely ma már étrend-kiegészítők formájában is nagy keresletnek örvend.