0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 26.

Gyanús vetőmagminták a német postaládákban

Pár hete téma a német sajtóban, hogy random postaládákba kéretlen vetőmagminták érkeznek. Egy sajátos internetes visszaéléstípus állhat a háttérben, amelyben a magok csak mellékszereplők, de a hatóságok mindenkitől azt kérik, nehogy elvesse azokat.

Először a Kraut & Rüben hobbikerti magazin számolt be róla, aztán a közéleti lapok is felkapták, hogy egy ideje rendszeresen érkeznek kéretlen vetőmagcsomagok a német postaládákba. Néhányan biztos örülnek az ajándéknak – írják –, de valójában átverésről van szó, és nagyon fontos, hogy senki ne vesse el a magokat, sőt még csak ne is a komposztra vagy a biohulladékba tegye, hanem a normál kommunális szemétbe.

Mi is ez az egész?

Németországban a Julius Kühn Intézet (JKI), a kultúrnövényekkel kapcsolatos legkülönfélébb kutatásokra szakosodott állami intézmény illetékes az ilyen ügyekben. Növényegészségügyi szakértői úgy tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a magok Kínából származnak, és főként Hessen tartomány háztartásai érintettek.

Mint mondták, az ellenőrzéseken már néhány hónapja rendre fennakadnak a növényegészségügyi bizonyítvány nélküli magvakkal teli csomagok. A küldemények Kínából érkeznek, többségükben a kísérőokmánya szerint papír üdvözlőkártya, fülbevaló, kisebb lakberendezési tárgy stb. van, valójában azonban ismeretlen eredetű magvak kerülnek elő a kibontásukkor.

A Die Zeit úgy tudja, hogy a frankfurti repülőtér a központ; ott az idei év június elejéig a növényegészségügyi ellenőrzések során körülbelül 65 ezer, a szükséges papírokkal nem rendelkező, Kínából érkező magszállítmányt fedeztek fel. Ezeket a növényegészségügyi bizonyítványok hiánya miatt a visszaküldték. Frankfurtban azért fordul elő ilyen gyakran ez a jelenség – írja a Die Zeit –, mert ott található a DHL postai központja, ahonnan a Kínából érkező csomagokat továbbítják egész Németországba. Más szövetségi tartományokat alig érint ez az új csalás, állítják a hatóságok.

A dolog hátterében lévő okok nem teljesen tisztázottak, de a Julius Kühn Intézet szerint valószínűleg „brushing scam” típusú csalásról van szó, amelynek lényege, hogy

lopott (vagy nyilvános) adatbázisokból szerzett adatokkal alacsony értékű termékeket rendelnek, hogy növeljék egy webáruház értékesítési adatait és az ötcsillagos értékelések arányát.

A magvak azért alkalmasak erre, mert könnyűek, olcsók és levélként is elküldhetők. (A jelenség nem új keletű, például az amazon.com-on is van „brushing scam” gyanúját bejelentő űrlap.)

Forrás: Pixabay

És miért veszélyesek a magok?

Mivel semmit nem tudni a kéretlenül érkezett magokról, azok bármik lehetnek, akár a legvadabb invazív növények is, amelyek ellenőrizetlenül terjednek és kiszorítják a hazai növényeket. Ezenkívül betegségekkel és kártevőkkel is fertőzöttek lehetnek a magok, veszélyt jelentve természetünkre, a városi zöldterületekre, a kertekre és parkokra, sőt még a mezőgazdaságra is, hangsúlyozzák a Julius Kühn Intézet szakemberei.

Egyúttal felhívják minden esetleges érintett figyelmét, hogy ha kéretlen magokat kapnak, azokat semmiképpen ne vessék el, de még csak a komposztra vagy a zöldhulladék-gyűjtőbe se dobják, kizárólag a normál kommunális szemétbe.

Hogy mennyire nem szabad félvállról venni a dolgot, arra kiváló, és sajnos nem túl távoli példa a Xylella fastidiosa baktérium, hogy csak egyet említsünk a legfenyegetőbb, és már Magyarországhoz is egészen közel járó kórokozók közül. Ha valami meggondolatlanság folytán, ismeretlen eredetű szállítmánnyal bekerülne az országba, beláthatatlanok lennének a következményei.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatójában így fogalmaz: „ültetésre szánt növények távértékesítése kizárólag növényútlevéllel megengedett, mely igazolja, hogy a termesztés és előállítás a növényegészségügyi követelmények betartásával történt. A termesztők, kereskedők jogkövető magatartása mellett a vásárlók is sokat tehetnek azért, hogy megelőzzék a gazdasági és környezeti veszteséget okozó károsítók elterjedését és megtelepedését: online vásárláskor mindig keressék a növényútlevelet!”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu