Az Eurofinis Vetcontrol Kérődző Egészségügyi Akadémia szakmai webináriumán két elismert szakember, Dr. Kovács Péter (Állatorvostudományi Egyetem) és Dr. Somogyi Zoltán (állatorvos-kutató) mutatta be, hogyan lehet egyszerre hatékonyan küzdeni a tőgygyulladás ellen és felelősen bánni az antibiotikumokkal. Előadásaik közös üzenete világos: tiszta technológia, pontos adatgyűjtés és mértékletes gyógyszerhasználat nélkül nincs fenntartható tejtermelés.
Tiszta kezekkel a tőgyegészségért
Dr. Kovács Péter előadásában világossá tette: a siker alapja a fegyelem és a higiénia.
Fotó: Szilágyi Szabina
A tőgykezelés menete aprólékos munkát kíván: a bimbóvég alapos fertőtlenítése, a gyógyszer szakszerű beadása, majd a tőgyben való eloszlatása mind hozzájárul ahhoz, hogy a gyulladás ne térjen vissza. A végén alkalmazott zárópaszta („teat sealer”) szó szerint pecsétet tesz a munkára, megakadályozva, hogy a kórokozók újra bejussanak.
Klinikai vagy lappangó gyulladás?
A klinikai eseteknél a gazdák és az állatorvosok gyorsan felismerik a tüneteket. Ilyenkor naponta vagy kétnaponta ellenőrzik a gyógyulást, sokszor egyszerű tesztekkel. Ha az állat meggyógyul, visszakerül a termelésbe, ha nem, új kúrára van szükség – bár három próbálkozás után a siker esélye már csekély.
A szubklinikai gyulladás ezzel szemben alattomos: sokszor tünetmentes, mégis hatalmas esetszámot érint. A gyógyulási hajlam gyenge, a kór gyakran krónikussá válik, így a laktáció alatti tömeges antibiotikum-kezelés nemcsak gazdaságtalan, hanem feleslegesen is terheli a környezetet. Egyre nagyobb szerepet kapnak az antibiotikum-mentes készítmények és a célzott, vizsgálatokra alapozott beavatkozások.
Új szabályok: szelektív szárazra állítás
Az EU 2019/6-os rendelete 2022 óta kötelezővé teszi a szelektív szárazra állítást, vagyis az állomány szintű antibiotikumozás helyett ma már egyedi döntések szükségesek. Ez költséget takarít meg, mérsékli a környezet terhelését, de sokkal több figyelmet igényel a gazdáktól és állatorvosoktól.
A döntést szomatikus sejtszám, klinikai előzmények és laborvizsgálatok alapján kell meghozni.
Az új szemlélet tehát felelősebb gazdálkodást kíván, de hosszú távon éppen ez biztosíthatja az állomány egészségét és a fogyasztói bizalom megőrzését.
Amikor a baktérium erősebbnek tűnik
A webinárium második előadásában Dr. Somogyi Zoltán az antibiotikum-rezisztencia riasztó folyamatairól beszélt.
Az E. coli és a Klebsiella pneumoniae olyan kórokozók, amelyek az állatokat és az embereket egyaránt megbetegíthetik – és egyre nehezebb őket féken tartani.
Míg 2015-ben az ESBL-termelő E. coli alig pár százalékban fordult elő, 2025-re már minden negyedik-ötödik esetben találkozhatunk vele. Ráadásul ezek a törzsek nemcsak a szokványos penicillinekkel, hanem a fluorokinolonokkal és aminoglikozidokkal szemben is ellenállóvá váltak.
Közös felelősség
A rezisztencia nem áll meg az istálló falainál: a baktériumok génjei a nyerstejben, a környezetben is jelen lehetnek, sőt könnyen átkerülhetnek az állatról az emberre.
A megoldás Dr. Somogyi szerint a rendszeres, összehangolt ellenőrzés – más szóval folyamatos „járványügyi figyelés” –, amely során fenotípusos és genotípusos vizsgálatokkal térképezik fel a helyzetet.
A telepi antibiogramok segítenek abban, hogy mindig a leghatékonyabb kezelést válasszák, miközben a rezisztens törzsek terjedését is nyomon követik.
Egy irányba mutat minden
Bár Dr. Kovács és Dr. Somogyi más szemszögből közelítette meg a kérdést, az üzenet közös: a jövő állattartása csak fegyelmezett, adatvezérelt és felelős módon működhet.
A tőgyegészség megőrzése és az antibiotikumok bölcs használata kéz a kézben jár – hiszen a fogyasztók biztonságos élelmiszert várnak, az állattartók fenntartható gazdálkodást, a társadalom pedig olyan jövőt, ahol az antibiotikumok még mindig hatékony fegyvert jelentenek a fertőzések ellen.
