Adatgyűjtés, célzott beavatkozások – segít a drón
Keczer Máté az ABZ drón ügyvezetője a fejlődés gátját a bizonytalanságban látja. Technológiájuk felkészültséget, tanulást igényel amire nyitottá kell válni tulajdonosként és alkalmazottként is. Adatgyűjtő drónjaik (monitoring drónok) többféle adatokat képes közvetíteni mind a vegetációról, mind a talajról, illetve különböző zónatérképeket tud létrehozni. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a területeket fel lehet térképezni, hol van gyom, hol ütötte fel a fejét valamilyen betegség és ezeket célzottan csak az adott zónában tudják kezelni, ami az inputanyag mennyiségének csökkenésében hamar meg tud mutatkozni. Permetező drónok használatával a permetezés sokkal pontosabb és sokkal kevesebb inputanyag felhasználásával csökkenthetőek a költségeket.
Bizonytalanság és félelem gátolja a fejlődést
Molnár Márton, az Agrárközösség 4.0 ügyvezetője körképet festett a precíziós gazdálkodások helyzetéről. Az a gondolkodásmód, mely már a hatékonyságnövelésről, okszerű gazdálkodásról, fenntartható gazdálkodásról szólt, a ’60-as, ’70-es években jelen volt az egyetemi oktatásban. Ezek folyamatosan fejlődtek, formálódtak, mígnem olyan krízis állt elő, először 2008-ban, ami egyértelműen tettekre és változásokra kényszeríttették az embereket. Ekkor még csak a nagyok vezették be a gazdasági gondolkodásba a hatékonyságnövelés gyakorlatát.
„A feladatunk hidat építeni a technológiák és a gazdák közt.” A falak lassan kezdenek leomlani, de a bizonytalanság és a félelem az ismeretlentől és a változástól még elég nagy. De: „A profitábilis működéshez és a jó döntések meghozatalához elengedhetetlen a fejlődés.” „Olyan útra léptünk, ahol folyamatosan menni kell és sosem érsz a végére. Az alkalmazkodás és a fejlődés elengedhetetlen a talpon maradáshoz.”
Nemes Miklós a MATE Agrárcsoport vezető agronómusa elmesélte, ők hol tartanak a precíziós gazdálkodásba. Ma már két drónosuk van, akik segítik az adatgyűjtést. Céljuk a drónokkal a növényvédelem és a felderítés. A precíziós gazdálkodás bevezetésének elején járnak, ezért az eredmények még kevéssé látszanak. Az okszerű kijuttatás, a célzott kezelés már most jól működik.
Török Zoltán a beszélgetés vezetője, az Agrárközösség ügyvezetője, összefoglalva kiemelte: „A változás komfortzónán kívül esik. Egy szakmát minél régebb óta űz az ember, annál nehezebben lép a változás útjára.” Itt tért ki az új generációra, a generációváltásra és a továbbképzések elengedhetetlen szerepére. Vissza kell ülni a padba és felvenni a fonalat újra, mielőtt nem késő. A fiatalok könnyebben bevethetők, újra izgalmas kihívások előtt áll a mezőgazdasági technológia és digitalizáció, mellyel remények szerint újra vonzó ágazattá válhat.
