Magyarországi vonatkozások
Magyarországon a rendelet hatása elsősorban közvetett, hiszen nem tartozunk a szója vagy a pálmaolaj nagy termelői közé.
Ugyanakkor az élelmiszeriparban és a faiparban erős a nemzetközi beágyazottság: a bútor- és papíripari termékekhez felhasznált alapanyagok egy része importból származik.
A hazai fa- és bútoripar, valamint a bőr- és textilipar szereplőinek ezért fel kell készülniük arra, hogy beszállítóiktól pontos, hiteles adatokat kérjenek be.
A magyar cégeknek ez egyszerre kihívás és lehetőség: ha időben átállnak, versenyelőnyt szerezhetnek azon piaci szereplőkkel szemben, akik késlekednek a felkészülésben.
Fotó: pxhere.com
Nemzetközi tapasztalatok
Brazíliában és Indonéziában – ahol a világ legnagyobb erdőirtásai zajlanak – a kormányok vegyesen reagáltak. Egyes tartományok üdvözlik az EU szigorát, mivel az ösztönzi a fenntartható gazdálkodást, mások viszont piacvédő beavatkozásnak tartják, amely kereskedelmi akadályokat gördít az export elé.
Malajzia és a pálmaolajtermelők az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozták: szükség van az uniós szabályozás egyszerűsítésére és halasztására, különben több százezer kistermelő kerülhet kiszorított helyzetbe.
forrás: Pxhere.com
Kilátások és következtetések
Az EU erdőirtás-ellenes rendelet sorsa jelenleg a politikai viták középpontjában áll. Ha a halasztás valóban életbe lép, a cégeknek lesz még egy évük a felkészülésre, de ez nem szabad, hogy kifogás legyen a késlekedésre.
Ha a rendelet a tervezett szigorral lép életbe, akkor Magyarország – bár nem elsődleges érintettként – jó eséllyel állhat helyt, és akár új piacokat is nyerhet a fenntarthatóság iránt érzékeny uniós fogyasztók körében.
