A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem együttműködésében készült kutatás például kimutatta, hogy a madarak és denevérek fontos szövetségesei lehetnek a szőlőtermesztőknek. Jelenlétük mérsékli a kártevők – különösen a szőlőmoly – okozta kieséseket, és ez közvetlenül hozzájárul a magasabb terméshozamhoz. A gerinceseken kívül vizsgálták a ragadozó ízeltlábúak jelenlétét is a környezetkímélő módon művelt szőlőültetvényben.

Korányi Dávid, Zsebők Sándor, Báldi András, Mattia Brambilla, Varga Máté és Batáry Péter cikke a Journal of Applied Ecology rangos nemzetközi szaklapban jelent meg. Mint az összefoglalóban írják, ez az egyik első európai felmérés, amit lehálózott szőlőtőkéken végeztek.

Az intenzív mezőgazdaság nagymértékben átalakítja a tájat, és a nagy táblákon sok inputanyagot használnak fel. Világszerte 7,2 millió hektárt borítanak szőlőültetvények, a terület fele Európában található. Számos betegség és kártevő támadhatja meg a szőlőt, és bár növekvő tendenciájú, még mindig csak 12% körüli a biotermesztés aránya Európában.

Ehhez azonban változatos növényzetű természetes környezetre van szükség az ültetvények szomszédságában.

A vizsgálat során ökológiai és integrált termesztési formákat hasonlítottak össze eltérő táji környezetben, erdőszegélyek közelében és nyílt mezőgazdasági területeken. A kísérleti területek a Balaton-felvidéken, a Tapolcai-medencében és a Kisalföld déli részén találhatók, egymástól mért távolságuk kevesebb mint egy kilométertől 38 kilométerig terjed. A felmérést 25 × 25 milliméteres lyukbőségű hálóval fedett szőlőtőkéken végezték, amelyek az ültetvény szélétől legalább 25 méterre helyezkedtek el. Egy 6 × 0,7 ×  2 méteres fedett mintaterületre hat tőke fért el. A vizsgálat 2023 áprilisától augusztusáig tartott, 24 kísérleti párban. A madarak jelenlétét május elején és közepén, a fő utódnevelési időszakban mérték föl, a denevérekét május közepén és július közepén. A hasznos élőlények szerepét a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) egyedszámának alakulásával követték nyomon, ehhez szexferomon-csap­dával fogták a kártevőt májusban, júliusban és augusztusban. Ezenkívül speciális műhernyókat is kiraktak a tőkékre egy hétre, amelyeken később laboratóriumban keresték a támadók nyomait.