Agráriumon túlmutató törekvések

A terület- és településfejlesztés kapcsán kérdeztem Fieszl Csabát, a Herman Ottó Intézet Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) vezetőjét, szakmai igazgatót, aki elmondta, ebben az évben már több szakmai rendezvényük volt, amelyeken bemutatták a területfejlesztés jelenlegi működését, illetve hogy ez miként tud valóban kapcsolódni a nemzeti KAP-hálózat feladataihoz. A szakmai igazgató szerint hajlamosak vagyunk csupán agráriumra vonatkoztatni a felvetéseket, miközben ez jóval összetettebb feladat.

A Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység milyen szerepet tölt be?

– Könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, amely korábban is a HOI égisze alatt működött, jelentős tapasztalatszerzésre adott lehetőséget a Hálózat működésével kapcsolatban, mégis, jóval komplexebb feladatot kaptunk a támogató egység megalakulása során. Egy-egy fő funkció vagy fő feladat hangsúlyosabb ellátást von magával, gondolok itt a LEADER-szervezetek (helyi akciócsoportok) megerősítésére.

Az elmúlt években láthatjuk azt is, hogy az említett szervezetek és az Irányító Hatóság esetében is növekedtek a terhek, így bővítjük csapatunkat a feladatkörök támogatása érdekében. Olyan hálózat kialakítására törekedtünk, amelyben a kommunikáció hatékonyan és zökkenőmentesen valósulhat meg. További célkitűzésünk az együttműködések fejlesztése, például az öko-agroturisztika területén, rövid ellátási láncok felkarolása, megerősítése révén.

A Hálózaton belül olyan gazdasági fejlesztéseket végeznek, amelyek az egész térséget érintik, míg a vidékfejlesztési munka középpontjában a vállalkozások támogatása áll, elsősorban a számukra releváns pályázati lehetőségek közvetítésén keresztül. Itt van egy jelentős kapcsolódás, amely a területfejlesztés, komplex gazdaságfejlesztés és a kisgazdaságok egyéni fejlesztése között valósul meg az egymás támogató területek feltárása révén. Az élelmiszeripartól kezdve az egyéni gazdálkodásokon át az állattenyésztés, öntözés, szántóföldi kultúrák megerősítésével foglalkozunk – fogalmazott Fieszl Csaba.

Milyen módon végeznek szemléletformálást? Nyitott Portahálózatban való aktív szerepvállalásról is hallhattunk.

– Képzéseink a termelők sikeres piaci megjelenésében nyújtanak segítséget, hiszen nem elég egy jó minőségű terméket előállítani, értékesíthetőnek kell lennie, el kell juttatni a célközönséghez. Önmagában egy jó kézműves termék már nem garancia a sikerre: elengedhetetlen a vendégek fogadása, a porta megnyitása, hiszen ezáltal kialakulhatnak az információs kapuk a tudatos fogyasztói réteghez, amely hajlandó áldozni az ilyen típusú szolgáltatásokra, ezáltal felkarolja a termelőt is. Mi abban segítjük a termelőket, hogy eligazodjanak a megváltozott piaci környezetben, és megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják számukra a hosszú távú fennmaradást és növekedést.