A helyzet olyan súlyos, hogy némelyik gleccser egyetlen évszak alatt több mint két métert veszített a vastagságából. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a csökkenés instabillá teszi a hegyeket, növelve a kő- és jéglavinák, valamint a földcsuszamlások kockázatát. A hosszú távú megfigyelési erőfeszítések most fontosabbak, mint valaha  – írja a ScienceDaily.

Még az Egyesült Nemzetek Gleccservédelmi Nemzetközi Évében is hatalmas jégolvadás következett be Svájcban. A hóban szegény telet 2025 júniusában hőhullámok követték, amelyek során a gleccserek megközelítették a 2022-es rekordveszteségek szintjét. A téli hókészletek már július első felére kimerültek, és a jégtömegek olyan korán kezdtek olvadni, amire ritkán volt eddig példa. A júliusi hűvös időjárás ugyan hozott némi enyhülés, ennek ellenére az ország jégkészletének közel három százaléka veszett oda. Ez a negyedik legnagyobb zsugorodás 2022, 2023 és 2003 után.

Különösen a téli gleccserek tűntek el egészen a csúcsig. Ennek következtében például a Claridenfirn (Glarus kanton), a Plaine Morte gleccser (Bern kanton) és a Silvretta gleccser (Grisons kanton) jégvastagsága több mint két méterrel csökkent. A déli Valais kantonban található gleccserek, például az Allalin- vagy a Findel-gleccser esetében a veszteség kisebb volt, körülbelül egy méter.

A téli hótakaró már nem elegendő

A 2024/2025-ös tél folyamán a kevesebb csapadék és az októbertől márciusig tartó időszak harmadik legmelegebb hat hónapjának kombinációja nagyon alacsony hóvastagsághoz vezetett. Például Grisons északi és középső részein negatív hórekord született. Emiatt április végére körülbelül 13 százalékkal kevesebb hó volt a gleccsereken, mint a 2010 és 2020 közötti időszakban. A második legmelegebb június a mérések kezdete óta gyors hóolvadáshoz vezetett egészen a legmagasabb csúcsokig.

Együttesen ezek az időjárási viszonyok átlagon felüli nyári hőmérsékletet eredményeztek. Július és szeptember között néhány hidegfront következtében előfordultak friss hóesések 2500 méter tengerszint feletti magasság felett, de ezek csak a magas hegységekben maradtak meg hosszabb időre.

„A gleccserek folyamatos zsugorodása szintén hozzájárul a hegyek destabilizálódásához” – mondja Matthias Huss, a GLAMOS (a svájci jég- és hóvastagság monitorozásával foglalkozó intézet) igazgatója. „Ez olyan eseményekhez vezethet, mint a Lötschental-völgyben, ahol egy kő- és jéglavina temette maga alá Blatten falut.”