Ahogy azt a fiatal gazdálkodó hozzátette – 2018 óta számos hazai és külföldi szakember kapcsolódott be mintabirtokunk munkálataiba: legeltetési gyakorlatunkhoz sok inspirációt merítünk a holisztikus menedzsment területéről (Allan Savory) és a total grazing (Jaime Elizondo) legeltetési irányzatból. E szemléleteknek köszönhetően jutottunk közös nevezőre a természetvédelemmel. A koncepciónk segítségével mutathattuk be, hogy a védett fajok hogyan kaphatnak kiemelt szerepet birtokhasználatunk során: hogyan tudjuk tervezett legeltetéssel elkerülni, hogy a marháink túllegeljék, degradálják a természetvédelem szemszögéből értékes élőhelyeket, vagy korlátozzák egyes érzékeny fajok szaporodási tevékenységét – magyarázza András.
A birtok monitorozásában jelenleg is aktívan vesznek részt biológusok, természetvédelmi szakemberek. Fontos kiemelni, hogy hosszú távú együttműködésre törekedtünk, szem előtt tartva a közös szakmai fejlődést. A tavalyi évben Grassland modellfarmmá váltunk, amely keretében gazdálkodók, illetve hatósági szakemberek szemléletformálását támogatjuk. Partnergazdasága vagyunk az ausztrál Regrarians és az amerikai Real Wealth Ranching szervezeteknek, melyek nemzetközi szinten a regeneratív gazdálkodás meghatározó szakmai iránymutatói. Ausztrál mentorunk Darren J. Doherty (Regrarians), akinek fő területe a birtok- és gazdaságtervezés, míg Jaime Elizondo (Real Wealth Ranching) elsősorban a legeltetési és tenyésztési kérdések tekintetében osztja meg tudását.
– részletezi a gazdálkodó.
Amikor a regeneratív legeltetés ismérveiről kérdeztem a tulajdonost, elmondta: az egyik legfontosabb célkitűzés a talajvédelem. Igyekeznek elkerülni a területek túllegeltetését, a taposást, vagyis az állatállomány mozgatása előre megtervezett módon történik annak érdekében, hogy a gyors legelőváltásoknak köszönhetően minél csekélyebb legyen a talaj számára kedvezőtlen állati jelenlét. A DEDES Projekt által követett total grazing irányzat törekszik az állatok egyenletes legelésére, trágyázására, majd a szükséges pihentetés biztosítására. A kisebb szakaszokban az állatok a vegetáció akár 90%-át is hasznosítják, így hosszabb pihentetések biztosíthatók a nem legelt területeken, mint a szelektív legeltetési irányzatok mellett, ahol a növényzet 20-40%-át hátrahagyva gyorsabban körbeér a gulya a birtokon.
Amennyiben a legelő minősége már nem teszi lehetővé az állatok jó kondíciójának megőrzését, döntenünk kell a szelektívebb legeltetés vagy kiegészítő takarmányozás között. Szelektív legeltetés mellett a total grazing gyakorlata a tisztító kaszálás, a le nem legelt növényfajok terjedésének megakadályozása céljából. Minden esetben szem előtt kell tartani, hogy az állomány ne tartózkodjon túl sok ideig ugyanabban a szakaszban ahhoz, hogy lehetőség adódjon a lelegelt vegetáció friss hajtásainak visszalegelésére. Hatékony legelőhasználat mellett a hosszan pihentetett területek segítik a talaj és a biodiverzitás javulását.
