0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 4.

A regeneratív legeltetés gyakorlata

A DEDES Projekt a Szunyogh család Zala vármegyében elterülő birtokain megvalósuló agroökológiai program. A cél egy, a természettel együttműködő regeneratív mezőgazdasági mintabirtok létrehozása, melyben a legeltetést marhákkal, lovakkal biztosítják.

A talajvédelem mellett az állatjólét is szempont

Prioritás a talajvédelem, de a húsmarhák szempontjából is számos kedvező hatás emelhető ki. A szakaszos legeltetéssel igyekszünk folyamatos mozgásban tartani az állományunkat. Amikor új szakaszba kerülnek állataink, egy vegetációs szempontból diverz, fajgazdag területre hajtjuk őket, ahol fennáll az a ,,tisztaság” amelynek állategészségügyi vonatkozása is van. A folyamatos szakaszváltásoknak köszönhetően – gazdatest hiányában – például jobban megszakad a parazitaciklus, így inkább elkerülhető a féregtelenítés is: immár több, mint négy éve nem történt állományszintű parazitamentesítés. A természet végzi a dolgát.

Kérdésemre, miszerint a vadak által látogatott területen járnak a haszonállatok – bizonyára ez egészségügyi kockázatokkal jár, a tulajdonos elmagyarázta –

a teljesítmény alapú szelekció mellett a változatos étrendnek köszönhetően ritka, hogy egy-egy egyed esetében féregtelenítésre van szükség.

Sokkal nagyobb problémát jelent, ha a szakaszolás megáll és huzamosabb ideig egy legelőn tartózkodnak az állatok így a változatos étrend csorbul.

Az állatok ridegtartásban élnek, így kérdés, hogyan változik ilyen körülmények között a teljesítmény – már ami a hústermelést illeti. De felmerül az is, hogy az állatok küllemében, viselkedésében történt-e változás a ridegtartás évei folyamán. A több mint 10 éve vásárolt szarvasmarha alapállomány hagyományos, pontosabban konvencionális rendszerből származik, és már az első utódok, a második generáció viselkedése is megváltozott – már ami az életrevalóságot, bátorságot, alkalmazkodó képességet illeti.

DEDES Projekt szakaszos legeltetes regenerativ gazdalkodas szarvasmarha
A szakaszokban eltöltött jól megtervezett idő alatt a szarvasmarhák optimálisan lelegelik a vegetáció jelentős részét – így nincs szükség kiegészítő kaszálásra sem (FOTÓ: DEDES Projekt)

Ahogy azt Bácskai Fanni, a DEDES Projekt másik megálmodója elmondta:

teljesítmény alapú szelekciót végzünk állataink (mind a lovak, mind a marhák) esetében. Területeinken vörös angusokkal és akhal teke lovakkal dolgozunk.

A vörös angus húshasznú fajta, és a mi tartásrendszerünk különlegessége az, hogy ásványi anyagokon és bálákon kívül más kiegészítő takarmányozást nem végzünk, állataink kizárólag a területen előforduló vegetációt hasznosítják. Az akhal teke esetében is az a fő szempontunk, hogy minimalizáljuk a hozzáetetést. Természetesen van egy átállási időszak, amíg az új lovak átállnak a ridegtartásra.

Az Akhal teke különleges színű egyede, a cremello is ,,megállja a helyét" a ridegtartásban
Az Akhal teke különleges színű egyede, a cremello is ,,megállja a helyét” a ridegtartásban (Fotó: DEDES Projekt)

A regeneratív megközelítés áldásos hatásai

A regeneratív legeltetési rendszer előnyei: ugyanakkora területen több állatot tarthatunk, egyre sűrűbb, gazdagabb vegetációnk lesz, míg maguk az állatok egy sajátos vevőkör igényeit szolgálják ki, így a haszon is jelentősebb. Egészségesebb állatokat nevelhetünk, és az állatorvosi költségek is alacsonyabb szinten tarthatóak. Rendszerünk jelentős előnye mégis az, hogy nagymértékben tudunk alkalmazkodni környezetünkhöz, függetlenedni tudunk a takarmányáraktól és legeltetésünk kevésbé van kitéve a szélsőséges időjárási körülmények negatív hatásainak.

DEDES Projekt szakaszos legeltetés regeneratív szarvasmarha angus
A szakaszos legeltetésben ritkán van szükség kiegészítő takarmányozásra, és a parazitamentesítés sem igényel különösebb odafigyelést (Fotó: DEDES Projekt)

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság