0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 4.

Hívatlan vendég erdeinkben

Az utóbbi években sokat hallunk a hazai élővilágot is fenyegető invazív növény- és állatfajokról.

Szerző: Dr. Kolics Balázs

Többségük mezőgazdasági kártevőként okoz gondot, ám emberre veszélyes fajok is megjelentek, ilyenek az Ázsiából Európába behurcolt óriás lódarázs (Vespa soror) és az ázsiai sárgalábú lódarázs (Vespa velutina). Ezek közül Magyarországon rövid távon az utóbbival kell elsőként számolnunk. A hívatlan vendég komoly aggodalomra ad okot, és mindannyiunk figyelmére szüksége van a sikeres védekezés érdekében.

Az ázsiai sárgalábú lódarázs, azaz a Vespa velutina eredetileg Ázsiában honos, ám 2004-ben Európába is eljutott, valószínűleg egy virágcserép-szállítmánnyal érkezett Franciaországba. Azóta villámgyorsan elterjedt szerte a kontinensen. A gyors terjedés köszönhető a számára kedvező európai klímának, valamint annak, hogy természetes ellenségei hiányoznak ezen a területen. Sikere azonban leginkább abban rejlik, hogy egyetlen fészek szeptember végétől a téli felszámolódásáig több száz új királynőt képes kibocsátani, melyek a következő évben robbanásszerű szaporodást indítanak el.

Vespa velutina - ázsiai sárgalábú lódarázs
Vespa velutina – ázsiai sárgalábú lódarázs
Magyarországon első példányát 2023-ban észlelték Győr-Sopron-Moson vármegyében, ami azonnal nagy visszhangot kapott a hazai sajtóban is. Szlovákiában tavaly fedezték fel a legkeletibb elterjedését, Érsekújvár mellett azonosították.

Az elmúlt két év tehát új fejezetet nyitott a hazai kártevők elleni védekezésben: számolni kell a faj folyamatos, szigetszerű megtelepedésével, mivel a nyugat-európai populációja olyan nagy, hogy szállítmányok közvetítésével egyre nagyobb eséllyel kerülnek be áttelelt alapító királynők.

Az ázsiai lódarázs fészke a fák lombjábanrejtve nehezen megtalálható és hozzáférhető
Az ázsiai lódarázs fészke a fák lombjában rejtve nehezen megtalálható és hozzáférhető

A Vespa velutina komolyan fenyegeti méhészeteinket és a beporzó rovarok populációit, mivel ezek könnyű, védtelen élelemforrást jelentenek számukra. Az egyedül vadászó példányai nem lényegesen harciasabbak az európai lódarázsnál, így nem fenyegetnek jobban bennünket, ám fészkének (akár véletlen) háborgatása esetén teljesen más a helyzet. Fészkét ugyanis sokkal agresszívebben védi, tömegesen támad, harapva ragaszkodik és szúr, követi a megtámadottat. Sőt, mérgét spriccelni is tudja. Humán egészségügyi kockázata mellett ökológiai és gazdasági károkozóként tekintünk rá.

Az azonosítása kulcsfontosságú a védekezés korai időszakában. Bár a Vespa velutina és az európai lódarázs (Vespa crabro) hasonlítanak egymásra, vannak jól megkülönböztethető jegyeik.

Az ázsiai lódarázs teste alapvetően sötétebb, messziről egy szokatlan, fekete lódarázsnak tűnik, narancssárga potrohvéggel és citromsárga lábvégekkel. Utóbbi miatt nevezik sárgalábú ázsiai lódarázsnak. Az európai lódarázs ezzel szemben inkább sárga-fekete mintázatú, lábai barnák.
Balra: Kritikus művelet a jeladó biztonságos rögzítése a darázsra
Jobbra: A rovarokkal teli virágzó borostyán tipikus lelőhelye a vadászó velutinának
Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: