A gazdaságátadás intézményes támogatása kulcsfontosságú a vidéki térségek megújulása, a termelés folytonossága és az agrárinnováció szempontjából.
A generációváltás még mindig nagy gond nemcsak hazánkban, hanem uniós szinten is. Az európai uniós gazdaságok vezetőinek 57 százaléka 55 évnél idősebb, és csak 12 százalékuk 40 év alatti. Azok a fiatalok, akik szeretnének belevágni a gazdálkodásba, számos esetben ütköznek nehézségekbe a földhöz, a finanszírozáshoz és a tudáshoz való hozzáférés terén. Emellett a vidéki élet is tartogathat kihívásokat. A mezőgazdaság vonzóvá tétele a fiatalság számára már az 1980-as évek óta a KAP egyik célja, amikor bevezették a fiatal gazdálkodók letelepedését támogató első intézkedéseket.
A KSH felmérése szerint Magyarországon a gazdaságirányítók átlagos életkora 58,2 év volt 2023-ban, a férfiaknál 57,5, a nőknél 59,9 év. A 65 éves és annál idősebb kategóriába 36,9 százalék tartozott ekkor, és egy évtized alatt 8,1 százalékponttal nőtt az arányuk. Ezzel párhuzamosan a fiatalabb korosztályba tartozók száma csökkent.
A kertészeti vezetők a legképzettebbek
A fiatal gazdák aránya Magyarországon 4,9 százalék volt 2023-ban, míg az EU-s átlagban a 35 év alattiak aránya általában 5-6 százalék. A szakmai végzettség tekintetében Magyarország közepes szinten áll, vannak országok (pl. Hollandia, Németország), ahol nálunk jóval magasabb a felsőfokú agrárvégzettségű gazdák aránya.
Az állattartó gazdaságokat irányítók között a legalacsonyabb a mezőgazdasági végzettségűek aránya. Sok gazdaságot gyakorlati tapasztalattal rendelkező, de formális képzettség nélküli személy vezet. A szántóföldi növénytermesztők esetében a középfokú végzettség dominál, de a nagyobb gazdaságokban már felsőfokú végzettségűek is dolgoznak. A kertészeti ágazatban a legmagasabb a felsőfokú agrárvégzettségű gazdaságvezetők aránya, különösen a technológiaigényes és exportorientált területeken (pl. zöldséghajtatásban, intenzív gyümölcstermesztésben). A vegyes gazdaságok változatos képet mutatnak, de a nagy termelési értékkel rendelkező vegyes gazdaságok irányítói közt több a magasabban képzett.
A fiatalabb gazdálkodók kulcsszerepet játszanak mind a gazdaságok termelésének fenntartásában, mind a vidéki élet megőrzésében. Nagy valószínűséggel ruháznak be az új, jövőbe mutató technológiákba, fenntartható gyakorlatokba. A 2020-as mezőgazdasági összeírás szerint a fiatalabb gazdálkodók átlagosan jobban képzettek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb. Ezzel szemben a 65 évesnél idősebb irányítók csak 12 százalékának volt mezőgazdasági végzettsége.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a statisztikai adatok csak a gazdaságirányítók életkorára fókuszálnak, azonban a gazdaságok generációs megújulása terén jobb állapotok lehetnek, mint azt az adatok alapján leszűrhetjük. A gazdaságokban ugyanis az irányítón kívül többen vehetnek részt a döntéshozatalban, közöttük a fiatalabb generáció képviselői is.
Ahol nincs meg ez a jövőorientált szemlélet, ott fokozatosan leépül a működés és felkészülnek a vállalkozás elhagyására.
Két pályázat is támogatja
A biztonságos mezőgazdasági termelés jövője, valamint a családi gazdaságok fenntartható működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a gazdaságokat időben és zökkenőmentesen átvehessék a fiatalabb generáció tagjai. A Gazdaságátadási együttműködés támogatása című, KAP-RD07-1-25 kódszámú új pályázat éppen ezt a célt szolgálja: segíti a tapasztalt gazdálkodók tudásának és birtokainak átadását olyan fiatal, szakképzett utódoknak, akik hosszú távon is elkötelezettek a mezőgazdaság iránt. A vissza nem térítendő támogatás összege 4 és 20 millió forint az átadott gazdaság méretétől függően. A pályázatban olyan gazdaságátadók vehetnek részt, akik elérik vagy hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt, és legalább tíz éve aktív mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A gazdaságátvevőknek mezőgazdasági vagy erdészeti szakképesítéssel kell rendelkezniük, és vállalniuk kell a gazdaság működtetését, valamint az együttműködési időszak során a mentorálást. A gazdaságnak legalább akkora méretűnek kell lennie, hogy éves szinten elérje a 10 ezer eurónak megfelelő termelési értéket vagy árbevételt.
A pályázat első benyújtási szakasza augusztus 28. és szeptember 10. között volt, a következő jövő februárban lesz.
Az előző pályázatot kiegészítő, KAP-RD06-1-25 kódszámú, Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával című pályázat esetén a támogatási kérelmek benyújtására 2025. november 20. és 2026. október 28. között van lehetőség.
Ennél a pályázatnál nem pontozásos rendszer alapján történik az elbírálás, hanem jogosultsági feltételek teljesítése szükséges. Ugyanakkor bizonyos körülmények támogatási jogosultságot biztosítanak, illetve
az átadott gazdaság legalább 10 ezer euró STÉ üzemméretű vagy árbevételű legyen, valamint a gazdaságátadóval való kapcsolat is számít. A pályázati feltételek szerint jogosult lehet az átvevő, ha közeli hozzátartozói kapcsolatban áll a gazdaságátadóval (pl. szülő, nagyszülő, gyermek, testvér), vagy a gazdaságátadó közeli hozzátartozójának hozzátartozója, vagy legalább hét éve munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll a gazdaságátadóval.
Biztos pénzügyi hátteret nyújtunk
A gazdaságátadás során tehát egy mezőgazdasági vállalkozás – például egy őstermelő vagy családi gazdaság – jogutódlással más személyhez kerül. Ez történhet családon belül vagy kívül is, és célja, hogy a gazdaság zökkenőmentesen működjön tovább, ehhez természetesen a bankot is be kell vonni. Legalább 60 nappal a gazdaságátadási szerződés megkötése előtt érdemes felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel. Ez idő alatt lehet egyeztetni a meglévő hitelek, garanciák és egyéb pénzügyi kötelezettségek sorsáról.
A gazdaságátadás nemcsak a mezőgazdasági termelés folytonosságát szolgálja, hanem a vidéki térségek megújulásának is kulcsa. A sikeres átmenethez elengedhetetlen a pénzügyi háttér időbeni rendezése. Az OTP Bank szakértői felkészülten állnak rendelkezésre, hogy támogassák a gazdaságátadási folyamatot, különösen a hitelek, garanciák és pénzügyi kötelezettségek kezelésében.
Mezőgazdaság a fiatalok szemszögéből
A fiatalokat vonzzák az újdonságok, korszerű, innovatív technológiák, így a mezőgazdaságon belül az agrárdigitalizáció és precíziós gazdálkodás, azaz a drónok, szenzorok, önvezető traktorok használata, az adatvezérelt döntéshozatal.
A kertészet és élelmiszer-előállítás terén leginkább a zöldség-gyümölcs termesztés, a városi kertészet, a vertikális farmok, a közvetlen értékesítés, a rövid ellátási láncok működtetése érdekli őket. A funkcionális élelmiszerek, alternatív fehérjeforrások (pl. rovarfehérje, növényi alapú húshelyettesítők) előállítása azokat vonzza, akik nem feltétlenül a klasszikus mezőgazdaságban gondolkodnak. Az agroturizmus és vidéki vállalkozásfejlesztés, élménygazdaságok működtetése, helyi termékek, kézműves élelmiszerek készítése a kreatív, vállalkozó szellemű fiatalok számára ad lehetőséget az önmegvalósításra vidéki környezetben. Az állattenyésztés kevésbé népszerű, a modern technológiák (takarmányozási innovációk, genetikai fejlesztések, etikus állattartás) és a mind szigorúbb állatjólléti szempontok révén azonban újra vonzóvá válhat.
(x)
