0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 9.

Agrárakadémia: MI az állattenyésztésben

Az agrárinnováció és a hagyomány jegyében tartották meg szeptember végén a XVII. KÁN Egyetemi Napokat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán.

Beruházások és támogatási lehetőségek

A 2023-ban elindult közös agrárpolitika Stratégiai Terv átfogó módon ötvözi a vidékfejlesztési, közvetlen támogatási és ágazati intézkedéseket. A támogatás mértéke összesen több mint 5651 milliárd forint, 80 százalékos nemzeti finanszírozással. Ebből vidékfejlesztésre összesen 3153,6 milliárd forint hívható le. A tervezés már 2020-ban elkezdődött, ám akkor még nehéz volt pontosan látni, milyen nyomon követési és digitális rendszerek kiépítése válik szükségessé.

Mezőgazdasági üzemek fejlesztésére kiemelendő cél a versenyképesség, a hozzáadott érték termelésének növelése. Támogatható az állattartó telepek általános korszerűsítése, új telepek létesítése, illetve járványvédelmi fejlesztések; a kiválasztási szempontok között helyet kap a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság is.

Állattartó telepek fejlesztésének támogatása és állattartó telepek megújításának támogatása ügyében a pályázatok között két szintű kiírás is megjelent, annak érdekében hogy a kisebb és nagyobb állattartók egy­aránt saját „súlycsoportjukban” indulhassanak. A megvalósítás időszaka 24–36 hónap lehet, és különböző fejlesztési irányokat támogatnak, például zöldmezős beruházásokat, ammónia-kibocsátás csökkentését irányzó, farokkurtítás visszaszorítását célzó sertéstelepi fejlesztéseket, továbbá a telepirányítási rendszerek bevezetését. Az igényelhető támogatások összege legfeljebb 200 millió forint, vagy 200 milliótól 5 milliárd forintig terjedhet. A mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása kapcsán elhangzott a rendelkezésre álló 29,4 milliárd forintnyi összeg. A támogatásért cserébe vállalni kell a kötelezettségvállalási időszak végéig a mezőgazdasági tevékenységből származó üzemméret növelését 50 százalékkal, az üzleti tervben vállalt beruházás megvalósítását, valamint a megvalósított beruházás fenntartását.

Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásának támogatása kapcsán a harmadik benyújtási szakasz 2026. február 11–24. között esedékes. A kedvezményezett egy támogatási kérelem alapján részesíthető támogatásban, de kötelező az 1. célterületre és 2. célterületre is együttesen kötelezettséget vállalni. A szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére a támogatási kérelmek benyújtásának 3. szakasza 2025. október 1–14. között nyílik meg. Ez esetben megkezdett művelet akkor részesülhet támogatásban, ha a támogatási kérelem benyújtásakor nem minősül fizikailag befejezettnek. A támogatás legkorábban 2025. január 1. napján megkezdett eszköz- és gépbeszerzéshez igényelhető. A 2025. január 1-jét megelőzően megkezdett művelet a támogatási kérelem teljes visszautasítását vonja maga után.

Az állategészségügy területén külön program segíti a szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztését.

A ragadós száj- és körömfájás, valamint a kéknyelv-betegség megelőzését célzó beruházásokra 5 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, projektenként akár 30 millió forintos maximális támogatásokkal.

Kiemelt cél a generációs megújulás ösztönzése. A 40 év alatti üzemvezetők jelenleg csupán a gazdálkodók 10 százalékát teszik ki, számukra 79 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Az átalánytámogatási forma egyszerű, ugyanakkor szigorúan az üzleti terv teljesítéséhez kötött. Emellett a mezőgazdasági kisüzemek számára is elérhetők támogatások: legfeljebb 10 millió forintos összegben, akár 85 százalékos támogatási intenzitással.

Az állatjólét a versenyképességet szolgálja

Dr. Alexy Márta: a szenzortechnológialehetővé teszi az állatok monitorozását
Dr. Alexy Márta: a szenzortechnológia lehetővé teszi az állatok monitorozását

A konferencián több szakértő is bemutatta, hogyan támogatja a mesterséges intelligencia az állattenyésztést. Dr. Alexy Márta, az Óbudai Egyetem docense kiemelte, az adatok a 21. század legértékesebb nyersanyagai, azonban „finomítás” nélkül nem hasznosíthatók.

A gépi látás és a szenzortechnológia alkalmazása lehetővé teszi az állatok viselkedésének monitorozását, az egészségügyi kockázatok előrejelzését és a takarmányozási folyamatok optimalizálását.

Az állattenyésztés digitális fejlődése nem csupán lehetőség, hanem elkerülhetetlen folyamat is. Az uniós források és a hazai támogatáspolitika együttesen olyan fejlesztéseket tesznek lehetővé, amelyek nemcsak a versenyképességet, hanem az állatjólétet és a fenntarthatóságot is szolgálják. A következő évek kulcskifejezése az „adatvezérelt állattartás” lesz, amelyben a mesterséges intelligencia és a modern technológia egyre meghatározóbb szerepet kapnak.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság