Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának új tanulmánya, amely a Biogeosciences folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy csak tavaly 3,3 millió hektárt érintettek a tüzek az Amazonas térségében.
A kutatók szerint ez rekordszintű szén-dioxid-kibocsátást és ökoszisztéma-pusztulást okozott, amely rávilágít a térség „egyre nagyobb ökológiai sebezhetőségére” – írja az euronews.com.
A Trópusi Nedves Erdők Megfigyelőrendszerének adatait felhasználva, és kiszűrve a mezőgazdasági tüzek vagy felhőzet okozta hamis jeleket, a tudósok szerint „példátlan pontossággal” tudták kimutatni és igazolni a tűz által okozott erdőkárosodást.
Megállapították, hogy a 2024-es tüzek körülbelül 791 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak a légkörbe – ez nagyjából megegyezik Németország éves kibocsátásával. Ez hétszerese az előző két év átlagának, és ez az első alkalom, hogy a tűz okozta pusztítás túlszárnyalta az erdőirtást, mint az Amazonas szén-dioxid-kibocsátásának fő forrását.
Az erdők megmaradnak, de belülről pusztulnak – a tűz láthatatlan hatásai
A tanulmány térképes adatokat is közöl, amelyek a 2024-ben frissen észlelt, nagyszabású erdőkárosodást mutatják. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a fokozódó tűzesetek, amelyeket a klímaváltozás és a fenntarthatatlan földhasználat hajt, az Amazonas katasztrofális fordulópontjához közelítenek.
Bolíviában a tüzek az ország megmaradt érintetlen erdeinek közel 9 százalékát sújtották – ez „drámai csapás” egy olyan régió számára, amely hosszú ideje létfontosságú élőhelyet és szén-dioxid-elnyelőt jelent.
A klímaváltozás, az aszály és a rossz földhasználat súlyosbítja a helyzetet
Az Amazonas erdői a magas páratartalom és a rendszeres esőzések miatt hagyományosan tűzállóak voltak. Azonban a 2023–2024-es aszály és az intenzív hőhullámok következtében a felszíni vízkészletek lecsökkentek, a talaj nedvességtartalma pedig jelentősen visszaesett – mindkét tényező növeli a tüzek kialakulásának és terjedésének kockázatát.
A kutatók szerint a tűzesetek „rendkívüli növekedését” valószínűleg az extrém aszályos stressz okozza, amit tovább súlyosbít a klímaváltozás, az erdőfragmentáció (amikor az összefüggő erdőségek kisebb darabokra szakadnak emberi tevékenység miatt), valamint a rossz földhasználati gyakorlatok.
Azonnali fellépésre van szükség a további pusztítás megállításához
A jelentés kiemeli, hogy a tüzek anélkül is roncsolhatják az erdők integritását, hogy teljesen kiirtanák azokat. „A károsodott erdők felülről nézve érintetlennek tűnhetnek, de elveszítik biomasszájuk és ökológiai funkciójuk jelentős részét” – teszik hozzá.
A kutatók ezért „azonnali és összehangolt fellépést” sürgetnek a tűzhasználat csökkentése, az erdővédelmi politikák megerősítése, valamint a helyi és őslakos közösségek szerepének támogatása érdekében.
