Az évszakok váltakozása mindig is meghatározó szerepet játszott az emberi kultúrák fejlődésében, elég csak az ókori Egyiptomra gondolnunk, hiszen a Nílus rendszeres áradása nélkül nem maradt volna fenn annyi időn keresztül a fáraók birodalma.

Nem volt ez másképp Európában, ezen belül a Kárpát-medencében sem, így a mi elődeink számára is létfontosságú volt a természet ritmusához való igazodás, a népi megfigyelések és a népszokások egy része is erről árulkodik.

A tél rövidebb és enyhébb lett, a nyár hosszabbá, melegebbé és szárazabbá vált, a tavaszi időjárás egyre szélsőségesebb, az őszi hónapokban pedig a korábbiakhoz képest megnövekedett a napsütéses órák száma, a köd szinte teljesen eltűnt, és a csapadékviszonyok is megváltoztak. A csapadék eloszlásának kiszámíthatatlansága minden évszakra igaz; ugyanazon a területen, de különböző időszakban váltakozik a belvíz a sokszor hetekig-hónapokig tartó szárazsággal.

Vajon mi állhat ennek hátterében, és hogy birkózhat meg vele a mezőgazdaság?

A fő ok a mostanában oly sokat emlegetett globális klímaváltozás, amely világszerte komoly kihívások elé állítja az emberiséget. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a jelenlegi egy-másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedés következtében megváltoztak a nagyléptékű légköri viszonyok, eltolódtak a ciklonpályák, emiatt a mi szélességi körünkön is gyakoribbá váltak a hosszantartó száraz periódusok, Magyarország területéről az utóbbi néhány évben szinte teljesen eltűntek az országos, tartós esőzések.

Fagy és hőség

Ebben az összefüggésben két olyan időjárási jelenség említhető meg, amelyek szorosan kapcsolódnak a légköri viszonyok változásához, emellett jelentős hatással vannak a mezőgazdaságra: a kora tavaszi fagyok, valamint a száraz, forró nyári időszakok. Mindkettő oka a sztratoszférában a hetvenedik szélességi kör körül a földfelszín felett 9-12 km magasságban körbefutó légáramlat, az ún. „poláris jet-stream” meggyengülése, amely leggyakrabban a fent említett időszakokban következik be.

Amikor ez a széláramlat erős, a hideg, sarkvidéki eredetű levegő nem tud délebbre jutni, a mérsékelt övben fokozott a ciklontevékenység, emiatt itt gyakori a csapadék. Az északi sarkkör gyorsabb melegedése miatt azonban csökken a hőmérséklet-különbség a sarkvidék és a trópusok között, ezért a magassági légáramlás lelassul, a Föld forgása miatt egy hullámhoz hasonló képződmény keletkezik benne, amit a meteorológusok huroknak neveznek.

A kora tavaszi fagyok oka, hogy a sarkvidéki eredetű, rendkívül hideg légtömegek dél felé áramlása a hurokban akadálytalanná válik, óriási károkat okozva a gyümölcsültetvényekben. A nyári hőhullámok esetében pedig ha két északról lenyúló hurok között anticiklon alakul ki, létrejön egy magas nyomású gerinc, amelyben megreked a meleg légtömeg.