Ezt a formája miatt omega-blokknak nevezik, és a mezőgazdászok egyik rémálma, hiszen alatta egyre forróbbá és szárazabbá válik a levegő, emellett itt a leszálló légáramlatok miatt jelentősebb csapadék keletkezésének esélye gyakorlatilag nulla. A globális változások mellett a helyi tényezők is felerősítik a folyamatokat. Az urbanizáció, a talajnedvesség csökkenése, az erdők visszaszorulása mind hozzájárulnak a gyorsabb felmelegedéshez és a szárazabb mikroklímák kialakulásához.

Az agráriumra gyakorolt hatások

A mezőgazdasági szektorban a változások közvetlenül tapasztalhatók. A tenyészidőszak meghosszabbodik, a vetésidők eltolódnak, ám a terméshozam a gyakoribbá váló száraz, forró időszakok miatt bizonytalanabbá válik, emellett új kártevők és kórokozók megjelenésére is számítani kell.

Az állattenyésztésben a hőstressz mindennapos problémává vált: a tejelő tehenek, a baromfi és a sertések teljesítménye jelentősen romlik a tartós meleg hatására. A takarmánytermelés is bizonytalanabb, mivel az aszályos időszakok miatt csökken a zöldtömeg és a fehérjehozam.

Lehetséges válaszok

A gazdálkodóknak és a kutatóknak ma már egyre fontosabb feladata az alkalmazkodás. Kulcsszerephez jutnak a precíziós technológiák – például a szenzoros öntözés, a talajnedvesség-figyelés vagy a víztakarékos művelés. Folyamatos a szárazság- és hőségtűrő növényfajták nemesítése, illetve a talajélet megóvása érdekében egyre több gazdaság tér át a regeneratív talajművelésre.

A gazdálkodási rugalmasság is létfontosságú: a vetésidők módosítása, a több lábon állás (például növénytermesztés és állattenyésztés kombinálása), valamint a fásítás és árnyékolás mind hozzájárulnak a mikroklíma javításához. Emellett a tudásmegosztás, a kutatás-fejlesztés és az agrár-klíma programok támogatása nélkülözhetetlen az egész ágazat ellenállóképességének növeléséhez.

Összegzés

Az évszakok jellegének átalakulása nem a távoli jövő – már ebben az új időszakban élünk. Nincs az életnek olyan területe, amelyre ne lenne hatással a klímaváltozás, és ez a mezőgazdaságra fokozottan érvényes. Ugyanakkor a technológiai fejlődés, az ökológiai szemlélet és a gazdálkodók tapasztalata együtt esélyt ad arra, hogy a magyar agrárium ne elszenvedője, hanem alakítója legyen az új klímarealitásnak.