A szürke fogoly az egészséges mezei élőhelyek indikátorfaja, védelme immár nem csak vadgazdálkodási kérdés. Beier László István tanársegéd, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet munkatársa Nagy Sándorral, a Hód-Vad Vadász és Természetvédő Egyesület fővadászával vizsgálja a fogoly élőhely-preferenciáját és kibocsátási technológiáját – adta közzé a National Geographic.

A kutatás egy olyan vadgazdálkodási egységre alapoz, ahol 2009 óta foglalkoznak fogollyal. A szakemberek a területre kibocsátott egyedeket színkódos lábgyűrűkkel jelölik meg, és jeladók segítségével követik nyomon a foglyok mozgását.

A kibocsátási módszerek elemzésével levonhatók azon következtetések, mekkora a fajra nézve a mortalitás és az elvándorlás nagysága, ugyanis a kibocsátási eljárások átalakításával ezek a tényezők akár csökkenthetők, így sikeres állománynövelést lehet elérni adott területen.

A faj monitorozása mellett figyelik az adott élőhelyen az ízeltlábú-állomány mértékét és fajösszetételét, valamint a fészekkifosztás számát is. A georeferált észlelési pontokat térinformatikai szoftverekkel elemzik.

Próbálják folyamatosan pótolni

Azonban a madarak migrációjával, illetve elhullásával a jeladók és egyéb lokációs adatot gyűjtő eszközök jelentős mértékben elvesznek, s bár a projektet részben a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara és a Soproni Egyetem, valamint a Vadker Kft. támogatta, ellenben a kutatás java része saját finanszírozású.

A rádióvevőket ugyan próbálják folyamatosan pótolni, így az adatgyűjtés megoldott, de az anyagi korlátok végesek. A projektben résztvevők próbáltak több alkalommal is pályázni eszközbeszerzésre hazai és nemzetközi szervezeteknél is, de nem jártak sikerrel…

A kutatók szerint a még pontosabb, élőhely-preferencia vizsgálatára is alkalmas GPS-alapú készülékekkel (ezek visszanyerhetőek) még többet tudhatnának meg a fajról, így talán lehetőség nyílna egy specifikusabb megmentési terv kidolgozására. A kutatás során jelenleg is nagy mennyiségben rendelkezek mintaszámmal, azonban további felmerülő költségek fedezésére egyre kisebb a kapacitás. A kutatócsapat a felajánlott anyagi juttatásokat bizonyíthatóan kizárólag a kutatásra fordítanák, örömmel vesznek bármilyen segítséget egy eltűnőben lévő őshonos faj védelme érdekében – írják közleményükben. A szakértők a beier.laszlo.istvan@szte.hu és a vadnagysandor81@gmail.com e-mail-címeken várják az esetleges segítséget.