Ezzel párhuzamosan a regisztrált tojástermelés 1,2 milliárd darab körül állandósult. A KSH adatai szerint a háztáji termeléssel együtt az önellátottsági szintünk hozzávetőleg 80 százalékos.
Az Európai Unióban a ketreces tyúktartási technológia aránya évről évre néhány százalékkal csökken: míg 2016-ban 56,1 százalékban használta a szektor a ketrecet, addig 2019-ben éppen 50 százalék alá esett annak aránya, és 2023-ban már csak 39,2, tavaly pedig 38,1 százalékot (149,2 millió férőhely) mért a Bizottság.
Az alternatív technológia (barn) aránya 2023-ban elérte a férőhelyek 38,8, majd 2024-re a 39,3 százalékát (153,8 millió férőhely).
A legtöbb tyúkot továbbra is Franciaország, Németország, Lengyelország, Spanyolország, illetve Olaszország tartja. A ketreces tyúkállomány 66 százaléka négy tagországban van: Lengyelországban (24%), Spanyolországban (20%), Franciaországban (12%) és Olaszországban (10%). Az EU teljes tyúkállományát tekintve az alternatív tartásban Németország (21%), Olaszország (16%), Hollandia (12%), Franciaország (9%) és Lengyelország (8%) az élenjárók.
A fejenkénti éves tojásfogyasztás 2013-ra 214 darabra csökkent, majd enyhén emelkedett, és a legutóbb mért adat 233 db/fő /év volt.
A 2025 első negyedévi tojóházi telepítést (1 269 134 ezer darab) követően a második negyedév adata csökkent (853 478 ezer darab). Az év első felében összesen 2122,6 ezer tyúkot telepítettek (2063,6 ezer darab jércetelepítés és 58,9 ezer darab vedletett állomány telepítése), mely mintegy 4,9 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakának eredményéhez képest – 2020–2021-ben volt hasonló mértékű a telepítés.
