Példamutató munkának lehettünk tanúi azon a „Regeneratív gazdálkodás és innovatív vetéstechnológia a gyakorlatban” című tanulmányúton, melyet a Bioeconomy Cluster (BEC) és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) közösen szervezett.

Patince, Szlovákia legdélebben fekvő település az esztergomi érsekség hűbérbirtoka volt, nem alaklultak ki nagyobb családi gazdaságok. Dúlta a tatár, tizedelte a török, helyükre sváb, szláv gyökerű telepesek jöttek. Az 500 fős település nem csak az Árpád-kori templomáról – mely római alapokra épült – híres, de kedvelt termálfürdőt is üzemeltet.

Házigazdánkat, Prém Bálintot sokaknak nem kell bemutatni, hiszen az ökológiai máktermesztéséről és ökológiai szemléletű gazdaságáról ismert agrárközgazdász szinte minden, a témába vágó eseményen részt vesz. Bár elsősorban a máktermesztésével és feldolgozásával hívta fel magára a figyelmet, ökológiai szemléletét is megosztja gazdatársaival.

Saját vállalkozásukat, a dísznövényesként végzett feleségével a nagyszülők által visszakapott 40 hektáron kezdték, ahol 16 -féle növény termesztettek. A közgazdász számolt, s mára közel 500 hektáron, mint egy 38 parcellában dolgoznak. A vetésforgót leegyszerűsítették, s az alapanyag helyett igyekeznek feldolgozott termékekkel megjelenni a piacon.

„A környékünkön a mák igazi csiszolatlan gyémánt, ám ezt sem elég csak zacskózni, haszon a kereskedelemben csapódik le. 2015-ben élelmiszeripari feldolgozó üzemet hoztunk létre, s az értékesítésbe is beszálltunk”- osztotta meg tapasztalatait a szakember, hogy PEMAK márkanéven – Eat poppy, be happy: Legyen mákod! Szlogennel – helyben és Komáromban kis boltot üzemeltetnek, ahol saját termékeiket forgalmazzák. Nem mentek be a nagy üzletláncokba, ahol tapasztalatuk szerint, alkalmanként olyan rejtett költségekkel állnak elő, ami már megkérdőjelezi a nyerességességet.

Mint elmondta, a rendszerben a növények ugyanúgy versenyeznek, mint a lovak. A kukoricát, ami korábban a térség „királynője” volt elhagyták, s elkezdték nézni, tőlük délebbre milyen kultúrák sikeresek. Hét éve már certifikált biogazdaságként működnek, amiben kimeríthetetlen lehetőséget látnak, de – véleménye szerint – sokan a támogatások miatt tértek át az ökogazdálkodásra.

A vegyszeres gyomirtás helyett inkább a sekély talajművelést választották, ám – ahogyan mesélte – igazán kiforrott technológiával ők sem rendelkeznek. Maguk is sokat kísérleteznek a bio gazdálkodásban, ám ezek javarészt megállnak a próbálkozás fázisában. „Szlovákiában bennragadtak az uniós források – ne firtassuk, miért –, így három évig nem tudtunk fejleszteni”- vázolta a helyzetet.

Az erősen szétszórt területeiket évek alatt addig cserélgették, míg sikerült központosítani, s igyekeztek úgy választani, hogy határosak legyenek a Dunával, vagy legalább erdősáv mellé kerüljenek. Mindezt a biodiverzitást szem előtt tartva tették, a már jelen lévő növényekre nagyobb hangsúlyt helyezve.