Figyelem középpontjában az innováció
Immáron ötödik alkalommal kerül megrendezésre az Egyetemi Innovációs Hét. A programsorozat célja, hogy feltárja az egyetem jövőbeni innovációs lehetőségeit és elősegítse a tudományos eredmények és kulcstechnológiák gyakorlati hasznosítását, mindezt a technológia és a tudástranszfer folyamatok erősítésén keresztül. Az előadások körképet festettek a hazai kutatásfejlesztés és innováció aktuális helyzetéről, valamint bemutatta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem stratégiai irányait és gyakorlati törekvéseit ezen a területen. A tematikusan egymásra épülő előadásokon a kutatók megismerkedhettek a szakpolitikai környezettel, a stratégiai célokkal és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeivel, összefüggéseivel. A rendezvény második és harmadik napja online programokat kínál. A második nap, Horizontok a kutatásban című online előadássorozaton lehetőség nyílik megismerni a pályázati lehetőségek tudományos menedzserszemléletű összehangolását, valamint a mesterséges intelligencia kutatási célú alkalmazásait. A harmadik nap a Hasznosítás és sales az egyetemi innovációban című online előadásokon a figyelem az egyetemi innovációs hasznosítási és értékesítési vonalra irányítja a figyelmet.
Innováció a számok tükrében
Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere számokkal vázolta fel az elmúlt évek fejlődését és a jövőre vonatkozó terveket.
mely köszönhető az elmúlt évek kutatási eredményeinek, az autonóm környezet megteremtésének és a teljesítményösztönző rendszernek. A dinamikus egyetemi fejlődés a sok ellenhatás ellenére is szépen halad előre. A KEKVA innovációs indikátorok közül négyet emelt ki. Míg 2024-ben az egyetem nulla védjegybejegyzéssel rendelkezett, addig idén 9 sikeres védjegybejegyzéssel tud elszámolni, tavalyi három szabadalmi bejelentést tett, idén pedig már 17-et, a KFI (Kutatás- Fejlesztés- Innováció) forrásbevonást a MATE megduplázta, míg a szabadalmakból, védjegyekből befolyt pár tíz millió forintot idén 1,25 milliárdra tornázta fel. Hankó Balázs beszélt Magyarország innovációs stratégiájáról, mely a Neumann János Program néven fut és fő célja, hogy Magyarországot 2030-ra top10-be emelje európai viszonylatban, 2040-re pedig világviszonylatban is első tíz közt legyen. Ezek fókuszában az agrárium, a digitalizáció és az egészséges élet áll. A kutatók versenyképességét a vállalkozásszemlélet elsajátításával lehet és kell javítani.
Innovációs ökoszisztéma és aktualitások
Dr. Lengyel László, a Nemzetközi Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogyan lehet egy jó ökoszisztémát kialakítani, mely hatékonyan segíti az innovációs fejlődést. Nagy László, a MATE Pályázatkezelési és Innovációmenedzsment Igazgatóság igazgatója bemutatta az egyetem jelenlegi helyzetét, a MATE Akcelerátor programját, a forráslehetőségeket és azok kihasználtságát.
A továbbiakban szó volt a kutatói munka átalakulásáról, Huszty Balázs a MATE 2030 programját ismertette, a szellemi érték meghatározásának módszereiről Káldos Péter beszélt.
Zöld átállás
Az agrár-tudástranszfer szerepe a zöld átállásban című előadáson Dr. Fekete György a MATE példaértékű kezdeményezéseiről, gyakorlati megvalósításokról beszélt. Tartott egy történeti áttekintőt és tisztázta az alapfogalmakat, beszélt a fenntarthatóságról és a körforgásos gazdálkodásról, az átállás eszközeiről és kihívásairól. Bemutatta a zöld tudástranszfer tevékenységét, majd esettanulmányokkal, azaz a MATE Intézményeinek jó gyakorlatainak bemutatásával színesítette az előadást. Kedvelt demonstrációs példaként említette az EFFOT Projektet, a biogázüzemet, a kollégium újrahasznosító rendszerét.
