0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 15.

A vízvisszatartás ma már nem lenne szabad, hogy kérdés legyen

A klímaváltozás, valamint az utóbbi években tapasztalt súlyos aszályhelyzet hatására kiemelt figyelem irányul a vizek helyben tartásának jelentőségére, valamint az éghajlati eredetű károk mérséklésének lehetőségeire a mezőgazdaságban.

Az éghajlatváltozás kihívásainak hatékony kezeléséhez és a mezőgazdaság alkalmazkodó képességének javításához elengedhetetlen az integrált tájgazdálkodási szemlélet elterjedése, amely a víz helyben tartása és fenntartható használatára épül. Mindez a gazdálkodók összefogásán, valamint szoros együttműködésén keresztül valósulhat meg.

Az Agrárminisztérium ,,Konferencia a fenntartható mezőgazdasági vízhasznosítás elterjedéséért” címen szervezett szakmai fórumot, melynek célja, hogy a mezőgazdasági vízhasználók figyelmét felhívja a hosszú távú tervezés, valamint a fenntartható vízgazdálkodás fontosságára a megváltozott környezeti körülményekhez történő alkalmazkodás elősegítése érdekében.

A konferencián sor került olyan, a gyakorlatba is átültethető megközelítések megismertetésére, amelyek hozzájárulhatnak a víz helyben tartásához, valamint az éghajlatváltozás okozta károk mérsékléséhez.

Mit is jelent a vízmegtartó gazdálkodás?

A termésbiztonsághoz az eddigi gyakorlattal ellentétben már nem elegendő a megfelelő agrotechnika alkalmazása. A vízmegtartó gazdálkodás olyan földművelési rendszer, amely csökkenti a vízveszteséget, növeli a vízhasznosítást, és segít megőrizni a talaj termékenységét, javítja az ökoszisztémák egészségét és fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdasági termelést. Előnye, hogy több módon is javíthatja a talaj minőségét és szerkezetét, pl. csökkenti az eróziót, növeli a szervesanyag-tartalmat, javítja a tápanyag-ellátást és a vízvezető képességet.

A csatornák feltöltése valamelyest mérsékelheti a légköri aszályt, és megakadályozza a talajvízszint további süllyedését
Fotó: Pálok-Ney Kati

Szélsőséges hatások a Kárpát-medencében is

Európában a déli, mediterrán országok mellett a Kárpát-medence, így Magyarország is kiszolgáltatott az éghajlatváltozás szélsőséges hatásainak. A 2022-es év kiemelkedően meleg volt, és az ország jelentős részén, a nyár folyamán rendkívüli szárazságot tapasztalhattunk. A különböző klímamodellek előrejelzései alapján 2050-re 1,5-2oC-kal tovább emelkedik az átlaghőmérséklet, ráadásul megváltozik a csapadék éven belüli eloszlása, és intenzitása is, egyre gyakoribbá válnak a vízhiányos periódusok is.

A korábbi évtizedekben a szélsőséges aszály előfordulási valószínűsége 10-11 év, a közepes mértékű aszályos időszak egyre gyakoribbá válik. Ebből adódóan a jelentős árvizek és belvizek idején egy térségben egy évben lehet jelen árvíz, belvíz és aszály.

A vízmegtartó gazdálkodás hozzájárul az ökoszisztémák diverzitásához és stabilitásához is, mivel segít megőrizni a vizes élőhelyek állapotát, valamint az életközösségeket (talajlakó élőlények, növényzet). Emellett fokozza a termelékenységet és a jövedelmezőséget is, mivel csökkenti a vízigényt, az öntözési költségeket és terménykiesést.

A részletes konferenciabeszámolót a Magyar Mezőgazdaság hetilap 43. számában olvashatják.

A cikk az Agrárminisztérium Öntözésfejlesztési Osztály ,,A vízmegtartó gazdálkodás” című, a fenntartható mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos szemléletformálást célzó kiadvány felhasználásával készült.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: