Az Őrségi Nemzeti Parkban, a kondorfai Hegy-Völgy Vadon 90 hektáros területére telepített bölények kutatási céllal élnek ott, oda kizárólag kutatók és a nemzeti park szakemberei mehetnek be. De ne keseredjünk el, a nagyközönség számára Kondorfától pár kilométerre, a szalafői Bölényes elnevezésű bemutató területen testközelből láthatjuk ezeket az ősi állatokat.
Az európai bölény a múlt század első felében pusztult ki a szabad természetből. Az 1920-as években különböző állatkertekből szakemberek összegyűjtöttek tizenkét bölényt, és elvitték őket a bialowizeai őserdőbe, ahonnan kipusztultak, ezzel megindult a szaporítási, egyben fajmentési program. Azóta újra él vadon bölény Európában, létszámuk már több ezerre nőtt.
Matriarchális csordákban élnek
A faj Európa ma élő legnagyobb testű szárazföldi emlőse. A bikák testhossza elérheti a 350 cm-t, marmagassága 160-195 cm, testtömege pedig akár az 1000 kg-ot is elérheti (általában 400–920 kg között). A tehenek valamivel kisebbek. Rövid, széles fején mindkét nem szarvat visel. Szőrzete sűrű, színe az egészen sötétbarnától a világosbarnáig változik. Nyakán a szőre hosszabb, mely a nyak alsó részén és állán szakállt képez.
Ezek a marhafélék sok fás szárú növényt fogyasztanak, és ebből adódóan nagy hatásuk van a vegetációra, amit már rövid idő elteltével is jól látható. Azzal, hogy a kondorfai területen a bölények „kitakarították” a vadalmafák alját, sok más állatnak is lehetőséget adtak arra, hogy hozzáférjenek a gyümölcshöz. Ezek az összefüggések hatással van az életközösségre, amiket a nemzeti park szakemberei folyamatosan vizsgálnak.
A műholdas jeladókkal ellátott állatoknak – mivel csordában élnek – jól látható az együttes mozgása, ami szintén sok tapasztalatot eredményezett. Érdekes például, hogy igazán pontos időrend szerint töltik a mindennapjaikat Kondorfán a bölények. Estétől hajnali négyig a gyepen vannak, majd hajnalban behúzódnak az erdőbe, 11 körül pedig újra kimerészkednek a nyílt területre.
